Több tucatnyi járatot töröltek szerdán reggel a brüsszeli Zaventem repülőtéren, miután azonosítatlan drónok megsértették a reptér légterét. A forgalom azóta sem állt helyre. A belga kormány szerint az incidens profik műve volt.
Be kellett zárni egy időre a brüsszeli Zaventem repülőteret szerdára virradóra, mert ismeretlen drónokat észleltek a reptér légterében kedden éjszaka. A repülőtér üzemeltetője közölte, hogy mintegy 400-500 utas töltötte ott az éjszakát, miután 41 járatot töröltek, 24-et pedig más repülőterekre irányítottak át, és hogy ágyakat állítottak fel, valamint vizet és harapnivalót osztottak ki, hogy az emberek kényelmét biztosítsák.
Ez volt az első alkalom, hogy a brüsszeli nemzetközi repülőtér forgalmát drónok miatt leállították. A szerdára virradó éjszaka történt incidens a legutóbbi, a hétvégén kezdődött azonosítatlan drónberepülések sorában. Korábban egy olyan belgiumi katonai bázis közelében is észleltek drónokat, ahol amerikai nukleáris fegyvereket tárolnak.
Bart de Wever csütörtök reggelre összehívta a belga nemzetbiztonsági tanács ülését, amelynek tagjai az ország védelmi, bel-, igazságügyi és külügyminisztere.
Bernard Quintin belügyminiszter a közösségi médiában közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy "a drónokkal kapcsolatos incidensek ismétlődése közvetlenül érinti országunk biztonságát. Nyugodtan, komolyan és összehangoltan kell fellépnünk".
A drónok üzemeltetőit az elmúlt napokban nem azonosították, de Theo Francken védelmi miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy "ez nem amatőrök műve". Feltevését nem részletezte.
Belgiumban található a NATO és az Európai Unió központja, valamint Európa legnagyobb pénzügyi elszámolóháza, amely több tízmilliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont tart nyilván. Ezeknek a lefoglalt pénzeszközöknek a felhasználásával az EU Ukrajnát akarja támogatni a háború utáni jóvátételre alapozott pénzügyi konstrukció révén. A kérdésben még nincs döntés, politikai és szakértői vita zajlik róla elsősorban azért, hogy világossá váljon, ez nem ellentétes-e a nemzetközi joggal.
A NATO és az EU fokozott készültségben
A NATO és az Európai Unió is fokozott készültségben van hetek óta a sorozatos légtérsértések miatt. Az érintett kormányok és az uniós vezetés is Oroszországot feltételezi a drónincidensek mögött.
A NATO szeptember végén figyelmeztette Moszkvát mondván, hogy minden szükséges eszközt bevet légtere védelmében. Az első európai légtérsértések Lengyelországban és a balti államokban történtek szeptemberben. Azok egyértelműen orosz drónok, illetve vadászgépek voltak.
A szeptember 10-i lengyelországi incidens volt az első közvetlen konfliktus a NATO és Oroszország között azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött az orosz hadsereg teljeskörű inváziója Ukrajnában.
Az észt kormányazt közölte nem sokkal később, hogy három orosz MiG-31-es vadászgép engedély nélkül behatolt az ország légterébe 12 percre szeptember 19-én. Ezt a Kreml visszautasította.
A hasonló incidensek azóta is tartó sorozata megdöbbenést váltott ki az európai vezetők körében, egyúttal kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, eléggé felkészült-e az EU és a NATO a növekvő orosz agresszióval szemben.
A lengyel légtérsértést követően Mark Rutte NATO-főtitkár bejelentette a Keleti Őrszem hadműveletet, amely gyakorlatilag a NATO teljes keleti védvonalának megerősítése a további orosz betörések megakadályozására, egyúttal annak egyértelművé tétele, hogy Lengyelország és a Baltikum számíthat a NATO védelmére.
"Látjuk, hogy drónok sértik a légterünket. Akár szándékos volt, akár nem, ez elfogadhatatlan. A szövetségesek teljes szolidaritásukat fejezték ki Lengyelországgal. Alapvető fontosságú fellépni az agresszióval szemben és megvédeni a szövetség minden tagját" - mondta akkor a NATO-főtitkár.