Egy diplomáciai aktus hergelte fel a lakosságot a grúz fővárosban. A tüntetők azt mondják, elegük van az orosz megszállásból, a belügyminiszter pedig mondjon le egy korábbi tüntetés erőszakos oszlatása miatt.
A belügyminiszter lemondását követeli a tömeg továbbra is a grúz fővárosban egy orosz delegáció 10 nappal ezelőtti parlamenti látogatása miatt. A delegáció vezetője a házelnöki pulpitusról, oroszul mondott beszédet, ez hergelte fel a lakosságot. A tüntetések hatására a házelnök két nappal később lemondott, de a belügyminiszter nem távozik hivatalából, és a kormány is a helyén marad, habár a lakosság előrehozott választásokat követel.
HIRDETÉSEgy lány azt mondta, hogy alapvetően két dolog miatt tiltakoznak: először is az orosz megszállás miatt, amiről mindenki tudja Grúziában és Grúzián kívül is, hogy nem korlátozódik az ország húsz százalékára, vagyis a szakadár területekre, hanem nyomást gyakorol mindenkire nap mint nap, hónapról hónapra. A másik, hogy a belügyminiszter távozását követelik amiatt, amit június 20-án a tüntetőkkel művelt.
**A június 20-i tüntetés összecsapásokkal végződött a parlamenti környékén Tbilisziben. Az oszlatásnak halálos áldozata is volt. Több százan megsebesültek, nagyon sok embert őrizetbe vett a rendőrség. Azóta tart a tiltakozáshullám. **
Grúzia a Szovjetunió tagköztársasága volt a rendszerváltás előtt. Két szakadár tartományának, Abháziának és Dél-Oszétiának a függetlenségét csak Moszkva ismeri el, és állomásoztat is csapatokat ott, miután erőfölénnyel került ki a 2008-as - francia közvetítéssel pár nap után véget ért - fegyveres konfliktusból.
Tbiliszi és Moszkva kölcsönösen egymást hibáztatják a mostani feszültségért. Az orosz vezetés provokációnak tekinti a lakossági tiltakozást, Tbiliszi pedig szándékos lázítással vádolja a Kremlt. Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin arra kérte a turisztikai cégeket, fontolják meg, indítanak-e utat Grúziába, majd július 8-i hatállyal megtiltotta, hogy orosz utasszállítók Grúziába repüljenek, ami komoly érvágás a grúz turizmusnak.