Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

„A görög reformprogram sínen van”

„A görög reformprogram sínen van”
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Tavaly Görögország helyzete volt az egyik központi téma a világsajtóban. Azóta az athéni kormány harmadik nemzetközi mentőcsomagot kapott 86 milliárd euró értékben. Cserébe kötelezettséget vállat, hogy fájdalmas és népszerűtlen reformokat hajt végre. Vajon megvalósítható-e ez a gazdasági válság hatodik évében? Erről és az európai gazdaság előtt álló más nehézségekről beszélgetünk a brüsszeli bizottság alelnökével, az euróért és a társadalmi párbeszédért felelős Valdis Dombrovskisszal.

Az Európai Bizottság mindig is abból indult ki, hogy a görögök bent maradnak az eurozónában, és végrehajtják a szükséges reformokat.

Alelnök úr, biztos ön abban, hogy az idén nem lesz újabb görög válsághelyzet?

Valdis Dombrovskis: – Máris tapasztalhatjuk, hogy a görög reformprogram sínen van. A görög kormány hozzáállása is megváltozott a múlt év közepe óta. Adott tehát a megállapodás a harmadik mentőcsomagról, sikerült megegyeznünk két kulcsfontosságú csomagról is. Pillanatnyilag az első program felülvizsgálatánál tartunk. Elsősorban a görög hatóságokon múlik, hogy milyen gyorsan készülnek fel a végrehajtásra, milyen gyorsan haladunk előre a megtárgyalandó témákban: a pénzügyi célok elérésében, a nyugdíjreform ügyében, a privatizációban, a közigazgatás reformjában és így tovább.

Beszéljünk a nyugdíjreformról. Javában zajlanak a tárgyalások. Ez nagyon nehéz feladat a görög kormánynak. Sok uniós tisztségviselőtől hallhattuk, hogy a terv komoly és ambiciózus, de… Itt van ez a bizonyos “de”. Mi mindent jelent ez a “de”?

– Valóban átfogó javaslat készült arról, hogy lehetne egyszerűsíteni és egységesíteni a nyugdíjrendszert Görögországban. Most, a felülvizsgálat során átnézzük a program különböző elemeit. Az úgynevezett technikai konzultáció szakaszában vagyunk. Azt kell megnéznünk, hogy a terv hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszert hoz-e létre Görögországban, illetve sok egyéb paramétert is vizsgálunk.

Gondolja, hogy a görög kormány újabb nyugdíjcsökkentésre kényszerül?

– Azt kell mondanom, hogy ez egy másik, különálló vita tárgya, és alapvetően azon múlik, hogy a görög kormány hogyan próbálja elérni a fiskális célokat 2016-ra, 2017-re, 2018-ra. Tudjuk, hogy a görög kormány tekintettel van a szociális rendszerre, és például a társadalombiztosítási hozzájárulásokat szeretné emelni. Vitatkozunk arról, hogy a munka jellegű adók emelése az adott helyzetben növekedésbarát megoldás-e. Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy ez az intézkedés nem igazán segíti elő a gazdasági növekedést. Nem azt mondjuk, hogy szóba sem jöhet, hanem azt, hogy vannak lehetséges alternatívák.

Széles körű vita volt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételéről is. Mint tudjuk, a görög kormány nem akarta, hogy az IMF is részese legyen a programnak, végül mégis beleegyezett. Ön egyetért azzal, hogy az IMF is beszállt? És miért?

– Az IMF részvétele előre látható volt már akkor is, amikor a harmadik mentőcsomag előzetes tervein dolgoztunk. Eleve úgy készültünk, hogy számítunk az IMF pénzügyi hozzájárulására. A bizottság is erre az előfeltételre alapozza a maga javaslatait.

Ön szerint várhatóan mikor zárul le az első felülvizsgálat? Ellentmondóak a vélemények. Heteken belül? Hónapokon belül?

– Az Európai Bizottság szándékai szerint gyorsan haladnánk előre, és olyan hamar lezárnánk a felülvizsgálatot, amilyen hamar csak lehet. Persze nem lehetünk gyorsabbak, mint a görög hatóságok. Ami igazán számít nekünk, az a megállapodás végrehajtása a gyakorlatban. Ez fontosabb, mint a határidők.

Regling úr úgy nyilatkozott, hogy Görögországnak előbb vagy utóbb likviditási gondjai lehetnek. Különösen ha az első felülvizsgálat nem zárul le februárig. Milyen problémák adódhatnak ebből?

– Ha az első felülvizsgálat végrehajtása jelentősen késik, és itt persze nem néhány hétről beszélünk, hanem hónapokról, akkor egy adott ponton felmerül a kérdés, hogy lesznek-e elegendő pénzügyi eszközei a görög kormánynak, hogy fedezze folyó kiadásait, vagy pedig szüksége lesz a mentőcsomag újabb részleteire. Az újabb részletek folyósítása pedig értelemszerűen függ az első felülvizsgálat állásától.

Beszéljünk az adósságról. Ön szerint mikor kezdhetnek tárgyalni az adósságcsökkentésről?

– Az eurocsoport véleménye teljesen egyértelmű. Az adósság problémájához majd csak akkor térhetünk vissza, ha sikeresen lezárul az első felülvizsgálat.

Tehát közvetlenül az első felülvizsgálat lezárása után megkezdhetik a tárgyalásokat az adósságenyhítésről?

– Igen, így látja az eurocsoport. Persze végezetül a hitelezők, illetve az eurozóna más országai döntik el, hogy mi elfogadható, mi nem, és hogy mi a legjobb út előrefelé.

Ön szerint fenntartható-e a görög adóssághelyzet?

– Ez valószínűleg nem rövidtávú probléma, hiszen a görög adósságra vonatkozó feltételek jelenleg igen előnyösek. Nagyon alacsonyak a kamatok, és kedvező az esedékesség, valamint számos további kondíció is. Egyszóval Görögország jelenleg kevesebbet törleszt a hiteleiből, mint más országok, például Olaszország vagy Portugália. Persze hosszabb távon vissza kell majd térnünk erre a kérdésre, mert a görög államadósság igen nagy, nagyjából a GDP 180 százaléka.

Ki meri jelenteni, hogy ez az utolsó görög reformprogram, mármint akkor, ha tökéletesen végre is hajtják?

– Hogyha teljes egészében végrehajtják – úgy értem, ha valóban végre is hajtják, nem csupán megszavazzák –, akkor bizonyára ez az utolsó csomag. Máris tapasztalhattuk, hogy Görögország gazdasága 2014-ben ismét növekedésnek indult, és elérte fiskális célokat. Meglehetősen jól halad a munkahelyteremtés. A pénzpiacok helyzete is kedvezően alakul. Sajnos a tavalyi fejlemények eltérítették a görög gazdaságot erről a pályáról. Az év elején még arra számítottunk, hogy a gazdasági növekedés 2,5 százalék körül lesz 2015-ben, a jelenlegi becslések viszont arról tanúskodnak, hogy gyakorlatilag alig lesz valamicske növekedés. Vagyis a politikai történések kemény hatással voltak a görög gazdaságra.

Kérnek még további intézkedéseket a reformprogram közben is?

– Ha a végrehajtás egészében sínre kerül, itt-ott még lehetnek technikai jellegű változtatások, de nem lesz szükség a megállapodás alapvető átdolgozására.

Ön szerint nem fenyeget többé a grexit?

– Nagyon remélem, hogy a továbbiakban fel sem merül Görögország kilépése az euroövezetből. Az Európai Bizottság mindig is abból indult ki, hogy a görögök bent maradnak az eurozónában, és végrehajtják a szükséges reformokat.

De van ilyen kockázat?

– Remélem, nincs.