Az Európai Bizottság támogatja a Görögország és az ExxonMobil között létrejött új tengeri gázfeltárási megállapodást, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államokhoz hasonló "megbízható" partnerekkel való együttműködés segít Európának abban, hogy végre függetlenné váljon az orosz gáztól.
A lépés egy figyelemre méltó támogatást jelent akkor, amikor az unió azt állítja, hogy a zöld energia jövője felé tart, ugyanakkor tovább mélyíti függőségét a Moszkvától távoli szénhidrogénektől - állapítja meg az Euractiv.
Ugyanakkor újra életre kelni látszanak a Görögország, Ciprus és Izrael villamosenergia-hálózatát összekötő tengeralatti kábel építésére irányuló, régóta elakadt erőfeszítések. Washingtoni és tel-avivi befektetők új érdeklődést jeleztek a projekt iránt, ami reményt kelt, hogy mégiscsak újjáéledhet a Földközi-tenger egyik legkomolyabb energiainfrastruktúrája.
A Földközi-tenger keleti része továbbra is a világ egyik leggyúlékonyabb geopolitikai színtere – emlékeztet a brüsszeli lap. Egy olyan hely, ahol egymást átfedő tengeri területi igények, megoldatlan regionális rivalizálás és krónikus politikai tehetetlenség miatt hatalmas energiatartalékok maradnak kiaknázatlanul. Európai tisztviselők régóta beszélnek a régió potenciáljáról, de kevesen mutattak hajlandóságot annak kiaknázására.
Ez azonban most változhat az Euractiv szerint. Donald Trump hatalomba való visszatérése óta azonnal megélénkültek a szélesebb régió energiaellátásának kilátásairól szóló viták, az új kormányzat ugyanis jelezte, hogy hajlandó rendet teremteni ott, ahol Brüsszel többször is kudarcot vallott.
Washington fokozottabb figyelme – és hajlandósága, hogy kemény infrastruktúrával támogassa szövetségeseit – máris megváltoztatta a politikai hangulatot - állapítja meg a lap.
A múlt héten Görögország offshore feltárási megállapodást írt alá az ExxonMobil vállalattal, amely az Ión-tenger északnyugati részén található blokkokat érinti. A Chevron, egy másik amerikai nagyvállalat Kréta déli részén található vizeken végez fúrásokat. Athén számára - amely már régóta fontolgatta a tengerfenék erőforrásainak kiaknázását anélkül, hogy véglegesen elkötelezte volna magát - ezek a megállapodások döntő fordulatot jelentenek.
Az EU Zöld Megállapodása (a Green Deal, Európa kiemelt klímapolitikai keretrendszere) csak átmeneti szerepet szán a földgáznak, amíg az unió 2050-ben el nem éri a klímasemlegességet. A környezetvédő szervezetek nem lelkesednek az ötletért. A World Wildlife Fund zöldszervezet figyelmeztetett, hogy az új fúrások azt a kockázatot hordozzák, hogy Görögország évtizedekre fosszilis tüzelőanyagoktól függővé válik, és ez szerintük aláássa az EU éghajlat-politikai hitelességét.