Az 1937 és 1945 között zajló második kínai-japán háború sokszor feledésbe merül a második világháború borzalmai miatt. Már Mandzsúria 1931-es japán
Az 1937 és 1945 között zajló második kínai-japán háború sokszor feledésbe merül a második világháború borzalmai miatt.
Már Mandzsúria 1931-es japán megszállása után is feszült volt a két ország viszonya, főként a határ menti területeken harcoltak egymással. 1937-től azonban totális háború kezdődött.
Kína nagy árat fizetett emiatt. Peking szerint több mint 35 millióan vesztették életüket a japánok elleni harcban, a történészek ennél óvatosabban fogalmaznak. Úgy vélik, hogy 20 millió kínai halt meg azokban az években.
1937 decembere és 1938 januárja között mintegy 300 ezren vesztették életüket a nankingi mészárlásként hírhedtté vált hetek alatt. Az akkori kínai fővárost a japán haderő foglalta el. A nyugati országok elítélték a Nankingban történteket, és Japán ellen fordultak.
Japán a Kínával való háború mellett 1941-ben úgy döntött, hogy támadást indít az Egyesült Államok Pearl Harborben állomásozó haditengerészeti flottája ellen. Két nappal a történtek után Kína csatlakozott a világháborúban szövetséges hatalmakhoz, és hadat üzent Németországnak valamint Olaszországnak.
Hirohito japán császár 1945. augusztus 15-én jelentette be a kapitulációt. Hat nappal később, augusztus 21-én pedig jelezte, hogy Kínában is megadják magukat.
A történteknek súlyos következményei lettek. Az évek alatt a japán csapatok mintegy 200 ezer kínai és koreai nőt köteleztek prostitúcióra. Japánban “kéjhölgy problémának” nevezik a történteket.
Zhang Xiantu 15 éves volt akkor. A császári hadsereg 20 napig tartotta fogva, többször megerőszakoltál. Most 89 éves. Soha semmilyen kárpótlást nem kapott. Sem a kínai kormány, sem a japán vezetés nem kért tőle bocsánatot.