A kommunikációs vonal a véletlenszerű vagy nem szándékolt konfliktusok megelőzésére szolgál, amelyek esélye egyre magasabb a katonailag túlzsúfolt Dél-kínai-tengeren.
Az Egyesült Államok és Kína katonai kommunikációs csatornák létrehozását tervezi a potenciális problémák „konfliktusmentesítése és eszkalációjának enyhítése” érdekében – jelentette be szombaton Pete Hegseth amerikai védelmi (hadügy)miniszter, miután kínai kollégájával beszélt.
Volt történelmi előkép
2020 októberében és 2021 januárjában, Mark Milley, az Egyesített Vezérkari Főnökök akkori elnöke két ízben is felhívta kínai partnerét, Li Zuocheng vezérkari főnököt. A hívásra azért került sor, mert Peking akkoriban attól tartott, hogy Donald Trump elnöksége utolsó napjaiban katonai támadást indíthat Kína ellen, hogy elterelje a figyelmet a belpolitikai káoszról, azaz a Capitolium-ostromáról és annak következményeiről.
Milley akkor azt üzente, hogy „Li tábornok, az amerikai kormány stabil. Nem fogunk támadni. Ha mégis, akkor előre szólok.”
Ez nem volt hivatalos „hotline”, de az amerikai és kínai katonai kommunikáció egyik legérzékenyebb epizódjának bizonyult és fontos előzménye annak, hogy ma újra formális csatornát nyissanak. A hívás nyomás a Kínai Néphadsereg készenléti fokozatát kettővel csökkentették is.
Ilyen előkép után múlt hétvégén Hegseth azt írta, hogy „pozitív találkozója” volt Dong Jun admirálissal, Kína nemzetvédelmi miniszterével, Donald Trump elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóját követően.
A két védelmi miniszter egyetértett abban, hogy az Egyesült Államok és Kína számára a legjobb út a béke, a stabilitás és a jó kapcsolatok. „Dong admirálissal abban is egyetértettünk, hogy hamarosan további megbeszéléseink lesznek erről. Isten áldja Kínát és az USA-t is!” – írta Hegseth.
A Dél-kínai-tenger a világ következő nagy válsággóca
Megelőzően Hegseth külön találkozón vett részt Malájziában a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) védelmi vezetőivel, arra sürgetve őket, hogy lépjenek fel Peking agresszív fellépéseivel szemben a Dél-kínai-tengeren.
„Kína átfogó területi és tengeri igényei ellentétesek a viták békés rendezésére vonatkozó kötelezettségvállalásaikkal. Biztosítanunk kell, hogy Kína ne törekedjen Önök vagy bárki más feletti uralkodásra” – mondta Hegseth a találkozón.
A térség továbbra is ingatag helyzetben van, mert Peking, a Fülöp-szigetek, Vietnám, Malájzia és Brunei egymást átfedő területekre tart igényt.
Kína tengeri flottája többször provokált konfliktusokat a Fülöp-szigetekkel a vitatott vizeken, a kínai tisztviselők pedig a közelmúltban „bajkeverőnek” nevezték Manilát, amiért haditengerészeti és légi gyakorlatokat szervez az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Új-Zélanddal.
Hegseth a szombati találkozón azzal védte meg Amerika szövetségesét, hogy Peking „természetvédelmi területté” nyilvánítása a Scarborough-zátonynak – egy 2012-ben a Fülöp-szigetektől elkobzott területnek – „egy újabb kísérlet arra, hogy új és kiterjesztett területi és tengeri igényeket érvényesítsen az amerikaiak kárára”.
A „forródrót” születése és működése
A kubai rakétaválság (1962) után, 1963. június 20-án írták alá a Washington–Moszkva Hotline Agreementet, amelynek célja elkerülni a félreértéseket és az eszkalációt a két nukleáris nagyhatalom között. Kezdetben nem telefon, hanem titkosított telex-vonal épült ki, közvetlen kábellel Washington és Moszkva között, majd műholdas, később e-mail-alapú rendszerre váltottak.
A rendszert több kiélezett helyzetben is használták, így 1967-ben a hatnapos (Jom Kippur-i) háború idején, Oroszország Afganisztán inváziója során, 1981–ben a lengyel válság és a NATO-hadgyakorlatok miatti feszültségek miatt. Megélénkült a vonal 1991-ben az Öböl-háború és az Irakkal kapcsolatos koordináció folytán.
2022-ben az Ukrajna elleni invázió után az USA-Oroszország között újra aktiválták a vonal egy részét a konfliktus enyhítése érdekében. A hidegháborús eredeti hotline-rendszer modernizált formában még mindig létezik.
Más országok között is léteznek forródrótok, szintén jellemzően válságmegelőző céllal. India és Pakisztán 1971 óta több katonai és külügyi kérdést rendezett ezzel az eszközzel, miként Észak- és Dél-Korea is. Létezik hotline Kína és India között, sőt a NATO–Oroszország végpontokkal, de ez utóbbi a 2022-es ukrajnai invázió után gyakorlatilag befagyott.