Az MI-ügynököt használók többsége magasan képzett, gazdag országokból származik, és technológiában vagy tudásigényes területeken dolgozik, egy új tanulmány szerint.
Emberek milliói használnak MI-ügynököket tanulásra vagy a hatékonyság növelésére a magánéletükben; a kutatók szerint ez az első tanulmány az elfogadottságukról.
Az MI-ügynökök olyan online asszisztensekhez hasonlítanak, amelyek egy felhasználói kérés alapján, kevés emberi felügyelet mellett képesek megtervezni és végrehajtani összetett feladatokat. 2025-ben a világ legnagyobb MI-vállalatai közül sok, köztük az Amazon, a Google, a Microsoft és az OpenAI, elindította vagy bővítette saját digitális asszisztenseit.
A Harvard Egyetem egyik kutatója együttműködött egy ilyen céggel, a Perplexity AI-jal, hogy megvizsgálja a startup MI-böngészőjének és digitális asszisztensének, a Cometnek az adatait, amely 2025 júliusában indult.
A kutatók több százmillió lekérdezést elemeztek, hogy megértsék, hogyan használják az ügynököt, és közzétették eredményeiket, amelyek még nem estek át szakmai lektoráláson, ezen a héten online.
A kutatók a felhasználókat a foglalkozásuk és az ügynök tipikus használati módjai szerint csoportosították.
Akik korán kezdtek el MI-ügynököket használni, valamint a gazdagabb, magasabb iskolázottságú országokból érkező felhasználók nagyobb valószínűséggel „elfogadták vagy aktívan használták az ügynököt”, állapították meg a kutatók.
A kutatás szerint a felhasználók több mint 70 százaléka digitális vagy tudásintenzív területen dolgozott, például az akadémiai szférában, a pénzügyben, a marketingben vagy a vállalkozásban.
A legkevesebb MI-ügynök használója azokban az ágazatokban volt, amelyek „a fizikai környezettel való interakciót igényelnek”, például az energiaiparban és a mezőgazdaságban, áll a tanulmányban.
Az MI-ügynöknek adott feladatok 36 százalékát a „hatékonyság és munkafolyamat” kategóriába sorolták, például dokumentumok létrehozása vagy szerkesztése, e-mailek szűrése, befektetési információk összefoglalása, illetve naptári események létrehozása.
A második leggyakoribb feladatok a „tanuláshoz és kutatáshoz” kötődtek: a lekérdezések 21 százalékában az ügynöktől tananyag vagy kutatási információk összefoglalását kérték.
Népszerűek voltak még a vásárlással, utazással és álláskereséssel kapcsolatos kérések.
A felhasználók inkább a magánéletükben kértek segítséget MI-ügynökeiktől, mint a munkájukban: a kérdések 55 százaléka a munkaidőn kívüli életükre vonatkozott, míg 30 százalék a munkára.
A lekérdezések további 16 százaléka az oktatásra vonatkozott.
A tanulmány azt is megmutatta, hogyan változott az ügynök használata idővel. Akik egyszerű, személyes feladatokkal kezdték, például utazással vagy médiával kapcsolatos témákkal, gyakran később a hatékonysággal, a tanulással és a karrierrel összefüggő, munkaigényesebb kérések felé fordultak.