Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Új gyorsvasút segíti a szovjet múlt hátrahagyását a Baltikumban

Access to the comments Kommentek
Írta: Callum Tennent & Magyar Ádám
A Rail Baltica vasútvonal egyik állomásának látványterve
A Rail Baltica vasútvonal egyik állomásának látványterve   -   Szerzői jogok  Rail Baltica

Az elmúlt száz év legnagyobb infrastruktúrafejlesztése zajlik éppen a Baltikumban. Ha elkészül, a 870 kilométeres Rail Baltica vasútvonal összeköti majd Észtország, Lettország és Litvánia fővárosait Varsóval és Európa többi részével. A projektnek ráadásul nemcsak közlekedési szempontból van jelentősége, hanem a szovjet múltról való leválást és az uniós integrációt is szimbolizálja

A vasútvonal ötlete először a kilencvenes évek végén merült fel, a három balti ország közlekedési minisztere 2001-ben írt alá szándéknyilatkozatot a létrehozásáról. A következő fontos lépésre azonban egészen 2010-ig várni kellett, ekkor Litvánia, Lettország és Észtország mellett Finnország és Lengyelország közlekedési miniszterei is csatlakoztak egy új megállapodáshoz.

A fejlesztés komolyan lerövidíti majd az utazási időt a térségben. Bár a balti országok kicsinek tűnnek a térképen, Észtország fővárosából, Tallinnból jelenleg több mint hét órába telik autóval eljutni a litván fővárosba, Vilniusba. Tömegközlekedéssel ugyanez a táv még a legjobb esetben sem tudható le kilenc és fél óránál gyorsabban. Ehhez képest az új vasútvonalon bő három és fél órás menetidőt terveznek Tallinn és Vilnius között.

Rail Baltica
A tervezett útvonal Tallinntól VarsóigRail Baltica

Pedig Vilnius még csak rajta sincs a fővonalon, ami Panevėžysen és Kaunason halad át Litvániában, Kaunasból pedig nemcsak Lengyelország, hanem Vilnius felé is lesz majd egy leágazás. A tervek szerint a személyszállító vonatok csúcssebessége 234 kilométer per óra lesz, a rendkívül rövid utazási idő ennek köszönhető. Jelenleg napi nyolc vonatpárral számolnak a vonalon, nagyjából két óránként indulhatnak majd a szerelvények mindkét irányban. És ez csak a személyszállítás, a síneket emellett tehervonatok is fogják használni.

Csillagászati ára lesz

A beruházás várhatóan 5,8 milliárd euróba, azaz több mint 2300 milliárd forintba fog kerülni. Ez első ránézésre rengeteg pénz, de a projekthez készült költség-haszon elemzések szerint megéri a beruházás: ha minden jól megy, több mint 16 milliárd eurónyi értéket teremt majd. 

A vasútvonal balti országokon átmenő szakaszának megépítéséhez az EU is ad támogatást, a projekt akár 85 százalékát is finanszírozhatják az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből. Eddig 824 millió eurót költöttek az uniós alapból a beruházásra.

A kalkulációk szerint az építkezés 13 ezer embernek ad munkát közvetlenül, és további 24 ezer állást teremt közvetetten. 

Rail Baltica
Így néz majd ki belülről egy vasúti kocsi a vonalonRail Baltica

Leszakadni Oroszországról

A Baltikumban a második világháború előtt a normál vasúti nyomtávolság volt a bevett, a szovjet megszállás évtizedeiben azonban átalakították a hálózatot az orosz, szélesebb nyomtávra. Ez a rendszerváltás után is megnehezítette a vasúti közlekedést Lengyelország felé, a határon rendszerint át kellett szállni másik vonatra, és a teherszállítmányokat is átpakolták.

Ez az állapot hozzájárult ahhoz, hogy a három balti állam Oroszországtól való függősége 1990 után is megmaradt. Ahogy azonban Észtország, Lettország és Litvánia nyugat felé próbált orientálódni többek között az EU- és a NATO-csatlakozással, komoly igény támadt a közlekedési összeköttetések egyszerűsítésére is.

Az Ukrajnában kitört háború aztán tovább erősítette azokat a hangokat a balti államokban, amelyek az Oroszországtól való teljes függetlenedést követelik. A lett közlekedési miniszter például arról beszélt, hogy a Rail Baltica projekt egyre fontosabb stratégiai szempontból, sőt, az ország védelmi képességeinek növelése szempontjából is kulcsfontosságú a Nyugat-Európával való gyors összeköttetés.

Hasonló erőfeszítések irányulnak egyébként az energiafüggetlenség elérésére is. Jelenleg a balti államok áramhálózata még össze van kötve az orosszal, de Vilnius, Riga és Tallinn megállapodott, hogy 2025-ig lekapcsolódnak az orosz hálózatról, és összekapcsolódnak az európaival.

Rail Baltica
A gyorsvasút látványterveRail Baltica

Kritikus hangok

A projektnek azonban mindezek ellenére nem mindenki örül. Priit Humal, az Avalikult Rail Balticust, azaz „Nyilvánosan a Rail Balticáról" elnevezésű civil szervezet igazgatósági tagja szerint a legnagyobb baj a beruházás ára. Humal a sok vitát kiváltott brit HS2 vasútfejlesztéshez hasonlította a projektet, de hozzátette, hogy a Rail Balticáért Észtország háromszor annyit fizet GDP-arányosan, mint amennyit a HS2-ért az Egyesült Királyság. 

Mások attól félnek, hogy a tervezettnél kevesebb uniós forrást sikerül majd csak lehívni, a kieső támogatást pedig a tagállami költségvetésekből kell pótolni. Olyan szintű ellenállás azonban egyelőre nem látszik, ami meg tudná akasztani a már bőven a kivitelezési fázisban lévő projektet. Ha minden a tervek szerint halad, az új vasútvonal 2026-ra készül el.