Az egész kontinesen súlyosbodik az iszlamofóbia. Mostanra minden második itt élő muszlim arról számol be, hogy érte valamiféle hátrányos megkülönböztetés vagy szóbeli, esetleg fizikai erőszak a vallása vagy a származása miatt. Íme két felmérés, egy iszlám szervezeté és egy európai ügynökségé!
Európa a második az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) legfrissebb iszlamofóbia-rangsorában. A szervezet éves jelentése szerint Európa kifejezett válsággóc volt 2024-ben az iszlamofób incidenseket tekintve.
"Tavaly augusztusban és szeptemberben folyamatosan nőtt az iszlamofób megnyilvánulások száma, különösen az Egyesült Királyságban, ahol egyre hevesebbek lettek a bevándorlást érintő politikai viták, és Németországban, ahol egymást érték a muszlimok ellen szervezett szélsőjobboldali tüntetések" - áll az OIC friss riportjában.
A muszlimok adják az EU második legnépesebb vallási közösségét. Csaknem minden második itt élő muszlim arról számol be, hogy már érte hátrányos megkülönböztetés a vallása vagy a származása, esetleg mindkettő miatt a munkaerő- és a lakáspiacon a felmérést megelőző öt évben.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a helyzet sokat romlott a 2016-ban mért 39 százalékhoz képest. Ausztriában, Németországban és Finnországban a legsúlyosabb a muszlimok diszkriminációja Európában.
Az FRA arra is rámutatott, hogy a Hamász 2023 októberében Izraelben elkövetett terrortámadásai óta különösen megnövekedett a muszlimellenes incidensek száma az EU-ban, különösen Ausztriában, Belgiumban és Bulgáriában. Ausztriában például több mint 1500 incidenst jelentettek abban az évben, ami majdnem tízéves rekordnak számított.
2017 és 2022 között Ausztriában (71%), Németországban (68%) és Finnországban (63%) volt a legsúlyosabb a muszlimok diszkriminációja a kontinensen.
Az Iszlám Együttműködési Szervezet felmérése szerint viszont Franciaország és Németország számít az iszlámellenes aktivitás két legjelentősebb gócpontjának Európában. Elemzők szerint ez mindkét államban a szélsőjobboldali politikai pártok és mozgalmak megerősödésével függ össze. Svédországban is romlik a helyzet, de ott inkább arról van szó, hogy a bevándorlókkal szembeni ellenérzések nyilvánulnak meg iszlámellenességként.
Milyen formái vannak az iszlamofóbiának?
Az alábbi kördiagramon a lehetséges iszlamofób megnyilvánulásokat ábrázoltuk aszerint, mennyire jellemzőek globálisan. Az óra járásával megegyező sorrendben a következők százalékos arányát közöljük: hátrányos megkülönböztetés, szélsőjobboldali kampány, gyűlöletbeszéd, hidzsab-incidens (vagyis a nők fejkendőviselete miatti konfliktusok), mecset-incidensek (vagyis a mecsetek és imaházak környékén történő attrocitások), online gyűlöletkeltés, hatósági szabályozás, illetve kormánypolitika, végül a szóbeli és fizikai agresszió.
Az iszlám nevében támadó utcai ámokfutók nem szerepelnek az ábrán. Ezek a gyilkosságok, illetve gyilkossági kísérletek főleg Németországban okoztak gondot az elmúlt két évben. Volt hogy hónapokon át egymást érték az ilyen típusú támadások elsősorban, de nem kizárólag Németország keleti részén.
Leginkább a szélsőjobboldali kampányok felelősek ezért, a tavaly incidensek negyedét ezekhez köti a kutatás. A következő kiváltó ok a gyűlöletbeszéd, amely az összes incidens mintegy ötödéért felelt 2024-ben.
A rasszista megnyilvánulások több mint negyede diszkrimináció, illetve szóbeli és fizikai agresszió formáját ölti. A világ más régióihoz viszonyítva Európában sokkal gyakoribb, mondhatni, hogy mindennapos jelenség az online gyűlöletkeltés is.
A jog szigorúan bünteti az efféle attrocitásokat egész Európában, a kormányok azonban eltérő módon és eszközökkel kezelik a diszkrimináció szülte társadalmi feszültséget. Éppen ezért az Európai Unió vezetése különböző szakpolitikákat működtet annak érdekében, hogy ez ügyben is megvalósuljon valamiféle egység az Unión belül, illetve, hogy visszaszorítsa az iszlamofóbia terjedését és súlyosbodását a kontinensen.