Az Europion reprezentatív felmérése teljes egészében a két vezető politikai tömb közti alapvető nézetkülönbségeket tükrözi.
Szinte végletekig az ismert pártvonalak mentén formálódik a közvélemény a Tisza adatszivárgási ügyével kapcsolatban. Az eset előzményeit itt olvashatják.
A kormánypártiak egyértelműen a Tisza Párt felelősségét látják a történtek mögött. A Tisza szavazói viszont szinte teljes mértékben, az egyéb ellenzéki szavazók és a pártnélküliek inkább a Tisza narratívái felé hajlanak.
Abban azonban megosztottabbak az utóbbi két választói csoport tagjai, hogy mennyire kezeli megfelelően a jelöltállítás folyamatát a párt, illetve hogy mennyire felkészült a Tisza a kormányzásra. Ezek a legfőbb megállapításai az Europion legújabb gyorsfelmérésének, amelyet az adatszivárgást követő napon végeztek el országosan reprezentatív mintán, 1,300 fő megkérdezésével.
Az egyes témakörökhöz kapcsolódó grafikonokat ezen a webhelyen lehet megtekinteni.
Mennyire érzik fontosnak az ügyet a magyarok?
Nem állítható, hogy az adatszivárgási ügy oly mértékben borzolta volna fel a kedélyeket, hogy az kitakart volna minden más közéleti kérdést. Az elmúlt időszak legfontosabb közéleti ügyeire vonatkozó nyitott kérdésre például a válaszadók 11%-a említette ezt az esetet, ami messze elmarad például az október 23.-i eseményektől, és nagyjából megegyezik az összefoglalóan Szőlő utcának nevezett botránysorozattal körüli események említési arányával.
Összesen a megkérdezettek 63%-a tudott érdemi választ adni a legfontosabb ügyekre vonatkozó kérdésre, úgyhogy ehhez a bázishoz viszonyítva a 11% elhanyagolhatónak sem mondható. Jellemzően inkább a fiatalok (16–29 éves korcsoport: 16%) és a diplomások (14%) említették az ügyet nagyobb arányban.
Pártvonalak mentén vizsgálva a Tisza-szavazók hajlamosabbak más ügyeket kiemelni (csak 4%-uk említette a szivárgási ügyet), míg a kormánypártiak nagyobb – de nem kiemelkedő – arányban említették az esetet (15%)
Kit tartanak felelősnek?
Ami pedig az ügy hátterét illeti, a relatív többség (43%) inkább kormányzati és/vagy külső beavatkozást vél felfedezni a történtek mögött, és csak egy kisebbség (27%) véli úgy, hogy biztonsági mulasztás történt volna, és a Tisza Párt a felelős.
A választók egy jelentős hányada (30%) azonban középutas véleményt képvisel, miszerint a két magyarázat egyszerre igaz. Az ügy megítélése rendkívül pártos: míg a kormánypártiak többsége (68%) a biztonsági mulasztással és a Tisza felelősségével ért inkább egyet, a Tisza szavazóinak ennél is nagyobb hányada (79%) a külső beavatkozást látja a történtek mögött. Ehhez a véleményhez közelítenek inkább az egyéb ellenzéki szavazók is (59% – 10% a külső beavatkozás javára), illetve a pártnélküliek is (40% – 18%), bár ebben az utóbbi csoportban inkább a „mindkettő egyszerre igaz” álláspont került relatív többségbe (42%).
Kiket mennyire zavarna, ha velük történne hasonló?
Feltehetően a kérdés kontextusának is betudható, hogy annak is igen pártos a megítélése, mennyire zavarná az egyes válaszadókat, ha személyes adataik nyilvánosságra kerülnének. A kormánypárti tábor több mint kétharmadát (71%) ez nagyon zavarja vagy zavarná, míg a Tisza-szavazók közül csak 21% nyilatkozott így (40%-ukat pedig egyáltalán nem, vagy inkább nem zavarná egy ilyen eset). Ebben a kérdésben azonban a többi ellenzékiek és a pártnélküliek inkább a kormánypárthoz állnak közelebb: az előbbiek 57%-át, utóbbiak 73%-át zavarná, ha a saját adataik lennének érintettek.
Az eset hatással lehet a Tisza jelöltállítási folyamatára
Óvatosságra intő jel a Tisza Párt számára az a tény, hogy az adatszivárogtatás körülményeitől függetlenül kritikusak a választók a Tisza jelöltállítási folyamatával kapcsolatban (a szivárogtatásra való tekintettel a Tisza ismét elcsúsztatta a jelöltállítás folyamatát). A megkérdezettek 28%-a értett csak egyet a leginkább megengedő narratívával, miszerint: „Teljesen érthetőek a csúszások, jól teszi a Tisza, hogy óvatosan jár el.”
Egy további 20% szintén megengedő, de kritikusabb véleményt képvisel („A helyzetre való tekintettel érthetőek a csúszások, de azért lehetett volna profibban kezelni a folyamatot.”).
Igazán kritikusnak a magyarok 26%-a mondható („Kezd bohózattá válni ez az egész jelöltállítás, és a Tisza alkalmatlanságáról árulkodik.”), míg szintén 26% nem tudja megítélni a kérdést. A kormánypártiak többsége (59%) a legkritikusabb véleményt érzi magáénak (míg 21% nem tudta megítélni a kérdést), a tiszások viszont nagyrészt összezárnak: 67%-uk a legmegengedőbb, míg egy további 22% a szintén megengedő, de valamelyest kritikus vélemény mellett tört lándzsát
Mennyire kormányképes a Tisza?
Végezetül a kutatás a Tisza általános, kormányzásra való felkészültségére is kitért. A magyar társadalom igen megosztott a kérdésben: mind az „inkább” vagy „nagyon felkészült”, mind az „inkább” vagy „egyáltalán nem felkészült” skálaopcióra százalékpontra megegyező válasz (39%) érkezett. Ami kedvezőtlen jel azonban a Tisza számára, hogy az ötfokú skálán a legtöbben (31%) az „egyáltalán nem felkészült” opciót jelölték meg, és nemcsak a kormánypártiak nagy része (73%), hanem a pártnélküliek 26%-a is így vélekedik.
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 november 4.-én vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.