Interjú a grazi egyetem onkológusaival.
A vastagbélrákos esetek száma növekszik Európában. Miért olyan nehéz diagnosztizálni és kezelni ezt a betegséget, hogyan segíthetnek a probléma megoldásában a biobankok? Herbert Stoegerrel a grazi egyetem onkológiai osztályának vezetőjével, illetve a Karine Sargsyan-nal, a grazi orvosegyetem biobankjának vezetőjével beszélgettünk, ezt látják a Futuris kimaradt interjúrészleteit tartalmazó fenti videóban.
"20 évvel ezelőtt úgy kezeltük a végbélrákot, mint egy egységes betegséget", mondja Herbert Stoeger, a grazi egyetem onkológiai osztályának vezetője. "Ma már tudjuk, hogy nem egyféle rákról van szó, hanem akár több százféléről. Megtanultuk, hogy személyre szabottan kell kezelni a betegeket, és azt is, hol találjuk az egyes típusok gyenge pontjait a rákos sejtekben, amelyeket kihasználhatunk a kezelés során. Nagyon sok információra van szükségünk, és minél jobban tudjuk azonosítani a célpontot, minél jobban felismerjük a daganat típusát, annál jobban tudjuk megválasztani a terápiát."
"A vastagbélrák kifejezetten sokféle - mondja Karine Sargsyan, a grazi orvosegyetem biobankjának vezetője: Különféle stádiumok vannak, különféle fokozatok, a betegek állapota is különbözik, másként reagálhatnak különböző onkológiai kezelésekre. Ha megvannak ezek a típusok, akkor meg lehet találni pontosan, személyre szabottan, hogy egy adott beteget hogyan kell kezelni.