Az egyik a granadai iskolában egy Uniós projekt keretében arra keresik a választ, hogy milyen hatással van a gyerekek és a tizenévesek szellemi fejlődésére és képességeire a táplálkozás.
A kutatás egyik vezetője azt mondta azt szeretnénk igazolni, hogy a gyerekek idegrendszerének, a beszéd, a memória és a figyelem fejlődésében milyen fontos szerepe van a terhesség ideje alatti és a koragyerekkori táplálkozásnak.
A kutatásban résztvevő nőknek, a terhesség ideje alatt, különböző ételeket adtak és később azt vizsgálták, hogy a megszülető gyerekek pszichológiai fejlődésére mi, hogyan befolyásolta. Egyáltalán befolyásolta-e?
Egészen hétköznapi ételekben, mint például a hal, olyan fontos alkotóelemek vannak, mint az Omega 3 zsírsavak, a jód vagy a folsavak, amelyek fontosak az emberi agy fejlődéséhez.
A kutatásban részvevő családok évről évre kitöltenek egy kérdőívet és pszichológiai teszteket. Ezek későbbi elemzésével szeretnék a kutatók igazolni, hogy a táplálkozás hosszú távon hatással van a mentális fejlődésre.
A kutatásban résztvevő egyik nő arról beszélt, hogy amikor három hónapos terhes volt, amikor az orvosa azt tanácsolta vegyen részt a kutatásban. Kapott egy menüt és természetesen az ételekt is, amiket meg kellett ennie.
A kutató később számítógépekkel tesztelik a gyerekek szellemi teljesítményét.Granada egyike azoknak a városoknak ahol ilyen kutatást végeznek. Jelenleg 9 országban 15 ezer gyerek részvételével folynak a kísérletek.
A legnagyobb feladat – amit a hollandiai Rotterdamban végeznek – az adatok összesítése. A kutatók itt elemzik az étekési szokások és a gyerekek fejlődése közötti kapcsolatot.
Az emberi szervezet fejlődése szempontjából természetesen az egyik legfonotosabb periódus a terhesség időszaka. Később azonban érdemes azt is vizsgálni, hogy a mentális fejlődésre milyen hatással van a szoptatás, később a chips-ek vagy a szénsavas italok fogyasztása vagy például az, hogy egy gyerek válogatós-e vagy sem.
A kontroll vizsgálatok a terhességtől a gyerekek 20 éves koráig tartanak.
A számtalan kérdőív mellett a kutatók figyelik az alanyok családi életkörülményeit is, allergia teszteket végeznek, mérik a tüdőkapacitást a csontok állapotát és vizsgálják a látást, hallást.
- Eleinte azt gondoltam, hogy a kutatás a gyerekek szempontjából fontos csupán, meg érdekelt is azt hiszem, ma viszont úgy látom, hogy egy érdekes kutatás része vagyok – mondta a kutatásban résztvevő egyik nő.
A kutatók különösen értékes adatokhoz jutnak azzal, hogy összesítik a gyerekek szellemi fejlődésére vonatkozó fiziológiai és pszichológiai tesztek eredméyneit.
Vizsgálják, hogy különböző helyzetekben miként működik együtt egy család, amiből a gyerekek memóriával, kockázatkerülésével és motoros koordinációjával kapcsolatos következtetéseket lehet tenni.
- Olyan feladatot adunk, ami frusztráló lehet, és például elszigeteljük őket, majd kamerával rögzítjük és elemezzük – mondta az egyik kutató.
Az agy fiziológiai fejlődését a kutatók mágneses rezonanciával vizsgálják. Ezekből a kutatásokból tudni például, hogy az agy felnőtt korban is fejlődi és, hogy a mentális egészséghez a szervezetnek szüksége van folsavakra, zsírsavakra.
Egy ember kognitív képessége persze nem csak attól függ, hogy mit eszik. A értelmi fejlődést befolyásolja, hogy milyen képességüek a szülők, a környezet, hogy ingerekben gazdag vagy éppen szegény – mindezek együtt fontos szerepet játszanak egy gyerek szellemi fejlődésében és nem lehet ezeket egymástól függetlenül kezelni, vagyis kell az inspiráló környezet, a helyes táplálkozás és a jó szülők.
Az összegyűjtött adatok részletes elemzésével meg lehet fogalmazni ajánlásokat, vagyis, hogy mi az ami segítheti a gyerekek szellemi fejlődését. A kutatók szerint mindezek később pozitív hatással lehetnek a társadalomra és a gazdaságra is.
Ha sikerül jobbá tenni az emberek szellemi teljesítőképességét, új távlatok nyílhatnak meg. Ha sikerül fejleszteni a gyerekek képességeit így, az jó hatással lehet az egész emberiségre – összegezte a kutatás célját egy másik kutató.
Az, hogy a helyes táplálkozás fontos, senki nem vitatja. A modern élelmiszeripari technológiáknak hála ma már jó minőségű gyümölcsöket, zöldségeket ehetünk. De mennyire hatékonyak ezek?
Az élelmiszer-kutatások egy nagy európai bio-ekonómiai kutatásnak a részei, amelyben ugyan úgy vizsgálják a mezőgazdaság, erdőgazdaság, a halászat és más területek összefüggéseit is.
Leuvenben biológusok különféle almákat termelnek. Mindegyiket máshogy kell például tárolni, hogy hónapokkal később is megőrizze frissességét
-A frissen leszedett almát azonnal fogyszthatjuk, de még néhány héttel is ízletes lehet. Ahhoz azonban, hogy egész évben finom maradjon speciális hűtéstechnológiára és gázokra van szükség – mondta a kutatás vezetője.
A gyümölcsök, zöldségek, vagy akár a húsok is fogyaszthatóak és finomak, amíg véletlenűl el nem érnek egy bizonyos hűmérségletet magyarul meg nem romlanak, mielőtt eljutnának a fogyasztókig. A hűtésük azonban nem olcsó.
Az élelmiszereket frissen tartani és a minőségüket megőrizni sokszor nagyon sokba kerül és a folyamat környezetre gyakorolt hatása sem elhanyagolható. Mi ezeket együtt kutatjuk és keressük az optimális megoldást.
A kutatók az iparra együttműködve egy adatbázist képeznek az élelmiszer-hűtési lánc minden állomásáról.
Az ételek csaknem 30% tönkre megy a világon, mert egyszerűen nem, vagy rosszúl hűtjük. Ételeink 6%nak folyamatos hűtésre van szüksége.
A világ energiafogyasztásának 8%-ka az ételek hűtésére megy el ez pedig azt jelenti, hogy a föld széndioxid kibocsátásának 2.5% a hűtés miatt van.
Ez is jól mutatja, hogy miért fontos kutatási terület az ételek hűtése.
Észak-Franciaországban az egyik legmozgalmasabb időszak a babszüret: a frissen betakarított termést ahogy lehet viszik a feldolgozóüzemekbe, hogy megőrizzék a minőségét. Ennek a zöldbabnak a hosszú utazása csak most kezdődik, a földekről, előbb a feldolgozóüzembe, aztán a szupermarketekbe és végül a fogyasztókhoz a világ számos országába.
Az élelmiszerraktárban mínusz 18 fok van. Nagyon kell ugyanis ügyelni a hőmérségletre, Ha egy kicsit hidegebb van az befolyásolhatja a szavatosságát, ha egy kicsit melegebb van, akkor a termék állaga változhat. Az ilyen gyárak rengeteg pénzt költenek áramra. Ezért kutatják sokan, hogy miként lehetne a költségeket lefaragni.
- Ma már 30-40%-os energiamegtakarítással dolgozunk. Nem csak zöldségeket szolgálunk fel, hanem ügyelünk a környezetünkre, és mindarra, ami körülvesz minket. Ebben a folyamatban az sem mindegy, hogy milyen a termőföld. A zöldségeknél az is fontos, hogy milyen hűtési technológiával dolgozunk. És innentől kezdve tudományos alapon folyik a munka – mondta a hűtőház vezetője.
A web alapú technológiák ma már sokat segítenek a kutatóknak abban, hogy elemezni tudják az ételek útját, minőségét és egyéb paramétereit a gyártól a szállításon át egészen a fogyasztókig, hogy minőségromlás nélkül később költséget tudjanak csökkenteni.
A kutatók arra is keresik a megoldást, hogy miként lehet az ételeket kevesebb árammal és optimális gázösszetétellel tartósítani.Olyan innovatív lehetőségek után kutatnak, amellyel csökkenteni lehet a környezetre károsanyagok kibocsátását.
A ma alkalmazott hűtéstechnológiák már elég fejlettek, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetnének fejletebbek. Ha például, úgy tudjuk csökkenteni a hűtés költségét, hogy közben az ételek minősége még tovább garantálni tudjuk, azzal valójában a romlott ételek miatti hulladék mennyiségét is csökkenteni lehet.