Alig egy hónapja iktatták be az új kormányt, de Magyarország külpolitikájában máris óriási változások történtek az Európai Bizottsággal és Ukrajnával való kiegyezéstől a budapesti orosz nagykövet berendeléséig. Az alábbiakban összeszedtük az elmúlt időszak legfontosabb történéseit.
"Magyarország újra európai országként viselkedik, a nemzetérdeket mindig szem előtt tartva, de azt a szövetségi rendszeren belül érvényesítve" - ezekkel a szavakkal jellemezte a Tisza-kormány külpolitikáját Magyarország külügyminisztere, Orbán Anita hétfőn Luxemburgban, ahol első uniós külügyminiszteri találkozóján vett részt beiktatása óta.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nyilatkozat jól mutatja, hogy néhány hét alatt gyökeres változás állt be Magyarország külpolitikájában. Az előzővel ellentétben az új kormánynak már nem célja, hogy "bot legyen a küllők között" az Európai Unióban. És miközben a belpolitikai átalakítás egyes elemei a vártnál talán lassabban zajlanak (a lemondásukra adott határidő lejárta után bő két héttel például még semmit nem tudni arról, hogy hogyan próbálják meg eltávolítani a Fidesz-kormány által kinevezett állami vezetőket), a külpolitikában fénysebességgel száguld a Tisza-kormány.
Konstruktív szerep az Európai Unióban
Az elmúlt hetek két legfontosabb eredménye az uniós források hazahozataláról született megállapodás és az Ukrajnával történt kiegyezés volt. A Fidesz-kormány évek óta nem tudott, vagy nem akart érdemi előrelépést elérni egyik ügyben sem, sőt, inkább rontotta a viszonyt mind Brüsszellel, mind Kijevvel. Magyar Péter ezért mindkét esetben azt tudta felmutatni a tárgyalások végén, hogy amit Orbán Viktor képtelen volt megoldani, arra ő néhány hét alatt megoldást tudott találáni.
Ami az uniós forrásokat illeti, Magyar már a kampány alatt is azt hangsúlyozta, hogy az összes pénzt haza fogja hozni a kormánya. Emellett akkor is kitartott, amikor az Európai Bizottság részéről olyan jelzések érkeztek, hogy a helyreállítási forrásból el kéne engedni a 3,9 milliárd eurónyi hitelt, mert már nem lesz idő az összes zárolt pénz feloldására.
A háttérben heteken át rendkívül intenzív tárgyalások zajlottak a felek között, miközben a magyar kormány tagjai végig azt kommunikálták, hogy konstruktív szerepet szánnak Magyarországnak az Európai Unióban. Május végén aztán Magyar Péter és Ursula von der Leyen bejelentette, hogy politikai megállapodás született az összes még elérhető forrás, 16,4 milliárd euró felszabadításáról.
A közös sajtótájékoztatón Von der Leyen méltatta a magyarokat, amiért Európát választották, az új kormány minisztereit pedig kitűnő szakértőknek nevezte. Magyar azt hangsúlyozta, hogy a pénzek megszerzéséhez nem volt szükség az ország érdekeinek feladására, csupán arra kellett kötelezettséget vállalni, hogy az új kormány fellép a korrupció ellen.
Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzek valódi átutalásához még rengeteg munkára van szükség, de ez már inkább belpolitikai jellegű: a kormánynak el kell fogadtatnia a parlamentben azokat a törvényeket, amelyeket a Bizottság megkövetel a forrásokért cserébe (ilyen például a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása, vagy az Integritás Hatóság jogköreinek kibővítése).
Vége az Ukrajna elleni hidegháborúnak
Mindössze négy nappal az uniós pénzek hazahozataláról született alku után Magyar Péter azt is bejelentette, hogy sikerült megállapodni Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól. A tárgyalássorozat május közepén kezdődött a két fél között, szakértői szinten, és három héttel később már meg is lett az egyezség a magyarok nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről Ukrajnában.
A gyors rendezést nemcsak az segítette, hogy a NER idején fennálló, szinte már ellenséges viszony után a Tisza-kormány konstruktív kapcsolatra törekedett az ukrán vezetéssel, hanem az is, hogy Magyar Péter és az EU is egyértelművé tette, hogy Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai csak akkor indulhatnak meg, ha Kijev rendezi a magyar kérdést.
Az egyezség hatására Brüsszelben is megszűnt a magyar vétó Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát illetően, így elindulhat az igen hosszúnak ígérkező tárgyalási folyamat. Orbán Anita ezzel kapcsolatban hétfőn azt mondta, hogy ha az ukrán állam nem teljesíti a magyar kisebbség jogairól született megállapodásban foglaltakat, akkor a csatlakozási folyamat automatikusan leáll. Az egyezség ugyanis része annak a cselekvési tervnek, amit Kijev vállalt a csatlakozás érdekében (és aminek a végrehajtását az EU folyamatosan monitorozza).
A V4-ek újjáélesztése
Magyarország szövetségi viszonyainak újra, vagyis inkább visszarendezése nem állt meg Brüsszelben és Kijevben. Az új kormány egyik fontos célkitűzése az is, hogy feltámassza az utóbbi években tetszhalott állapotba került Visegrádi Négyek együttműködést, melynek Magyarországon kívül Szlovákia, Csehország és Lengyelország a tagja. Szerencsés egybeesés, hogy diplomáciai forrásaink szerint Szlovákia is ugyanezzel próbálkozik, aminek már látható nyoma is volt:
„Három muskétás várja a negyediket és a V4 újjászületését” – írta néhány héttel ezelőtt az X-en Robert Fico szlovák kormányfő, Donald Tuskkal és Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel közös fotója mellé.
Orbán Viktor remek viszonyban volt Robert Fico szlovák kormányfővel annak ellenére is, hogy a szlovákiai magyar kisebbséget hátrányosan érinti a Benes-dekrétumok újbóli előtérbe kerülése Szlovákiában (a kisebbségekkel szemben diszkriminatív dekrétumok megkérdőjelezéséért már börtön is járhat). Magyar Péter nyílt konfliktust vállalt az ügyben Ficóval, de ennél egyelőre fontosabbnak tűnik, hogy a V4-ek legnagyobb országának vezetőjével, Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel baráti a viszonya.
A V4-ek szétesésének fő oka éppen az volt, hogy Orbán az utóbbi évekre ellenséges kapcsolatba került azzal a Tuskkal, aki korábban még a szövetségese volt. A Moszkvával való szoros viszonyt pedig egyik szövetséges sem nézte jó szemmel. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi ljubljanai magyar nagykövet az Euronewsnak így értékelte a helyzetet:
"...a V4 egyértelműen ott vált működésképtelenné, amikor Orbán Viktor a további három résztvevővel szemben ment az orosz agresszió kapcsán. A V4-et Orbán Viktor verte szét, még a szövetségeségnek tekinthető Mateusz Morawiecki (korábbi lengyel kormányfő – a szerk.) is bírálta a magyar kormányt."
A 2010-es évek közepén, amikor szoros szövetség volt közöttük, a visegrádi országok a népességüknél nagyobb súllyal tudtak részt venni az uniós döntéshozatalban. A Tisza hatalomra kerülésével felcsillant a remény, hogy ez ismét így lesz. A szövetség megújításának első lépéseként hosszú idő után újra Magyarországon rendeznek majd V4-es csúcstalálkozót, méghozzá június 23-án, a gödöllői kastélyban.
Varsó, Bécs, Brüsszel, Berlin, Párizs
A V4 felélesztése és a hagyományos szövetségi rendszerbe való visszarendeződés szempontjából is szimbolikus volt, hogy Magyar Péter első hivatalos miniszterelnöki útja Lengyelországba vezetett. A kormányfőt katonai tiszteletadással fogadták Varsóban, majd a tárgyalásai után azt mondta, Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal együtt azon dolgozik majd, hogy „a V4-ek visszanyerjék régi erejüket és befolyásukat az Európai Unióban”.
Lengyelországból egyből Ausztriába utazott a miniszterelnök, hogy a kétoldalú kapcsolatok új alapokra helyezéséről, a konstruktív európai uniós együttműködésről és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyaljon. Egy héttel később aztán Brüsszel következett, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga kormányfővel is tárgyalt, illetve ekkor jelentette be az uniós pénzek hazahozatalát is Ursula von der Leyennel közösen.
Az első egy hónapba ezután még belefért egy berlini és egy párizsi út is: Magyar Péter az Európai Unió két legerősebb hatalmának vezetőivel, Friedrich Merz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztetett június elején. Utóbbi azt mondta közös sajtótájékoztatójukon, hogy Magyar megválasztásával a magyar nép bizonyította, hogy hogy ragaszkodik az európai értékekhez.
Csütörtökön kezdődik az első olyan uniós csúcs, ahol Magyar Péter fogja képviselni Magyarországot. Az elmúlt egy hónap rohamtempójának köszönhetően a kormányfő ide már úgy fog elutazni, hogy öt uniós ország vezetőjével találkozott személyesen. Sőt, igazából hattal, mert még a beiktatása előtt Giorgia Meloni olasz kormányfővel is tárgyalt Rómában. Az elmúlt hetekben többször felmerült az, hogy hamarosan összejöhet egy találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, ennek időpontja azonban egyelőre még nem ismert.
Ami megmaradt
A külpolitikai irányváltás abból is jól látszik, hogy egyelőre fel sem merült, hogy a ciklus elején valamelyik keleti ország vezetőjével is találkozzon Magyar Péter. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az előző kormány külpolitikai arzenáljából mindent a kukába dobott volna az új kabinet.
A migrációhoz való hozzáállás például jórészt ugyanaz maradt. Pósfai Gábor belügyminiszter hétfőn megerősítette, hogy kormány továbbra is elutasítja a menedékkérők kvóták szerinti elosztását a tagállamok között, ezért nem is készített tagállami végrehajtási tervet az EU új migrációs paktumához.
Ez az egyezség elvileg minden tagállamra nézve kötelező a pénteki hatályba lépése óta, de Magyarország továbbra sem kíván benne részt venni – illetve arra hajlandó, hogy technikai segítséget nyújtson a tömeges migrációval szembenéző országok számára, de arra nem, hogy bevándorlókat fogadjon be, vagy a kimaradásáért cserébe pénzt fizessen a befogadó országoknak.
Az új kormány továbbviszi azt a politikát is, melynek értelmében Magyarország sem fegyverekkel, sem harci eszközökkel nem támogatja Ukrajnát. Ezt Magyar Péter külön kihangsúlyozta Mark Rutte NATO-főtitkárnak május végén, amikor Brüsszelben tárgyalt vele.
Magyarország háborúhoz való hozzáállása azonban ezzel együtt is sokat változott a kormányváltás óta. A kabinet tagjai rendszeresen agresszornak nevezik Oroszországot, Orbán Anita külügyminiszter pedig már az új kormány első napjaiban behívatta a külügyminisztériumba a budapesti orosz nagykövetet, miután orosz dróntámadás érte Kárpátalját. Elődje, Szijjártó Péter soha nem szánta rá magát hasonló diplomáciai dorgálásra Oroszország irányába, Magyarország uniós partnerei ellen viszont rendszeresen bevetette ezt az eszközt.