A 11. AIIB éves közgyűlése világszerte érkező döntéshozókat, befektetőket és üzleti vezetőket hoz össze Dohában, hogy feltárják, miként alakítja a technológia, a fenntarthatóság, a kapcsolódás és a beruházás a városok és gazdaságok fejlődését.
A jövő infrastruktúrájának finanszírozása világszerte egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az országok igyekeznek teljesíteni fejlesztési céljaikat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) éves közgyűlésének 11. kiadása az egyik legfontosabb, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdéssel foglalkozik: miként lehet finanszírozni a jövő infrastruktúráját, és hogyan lehet biztosítani, hogy az valóban szolgálja azokat a közösségeket, amelyeknek épül.
A pekingi székhelyű bank elnökeként tartott első éves közgyűlésén Zou Jiayi úgy fogalmazott, hogy az AIIB célja 2030-ig nagyjából megduplázni éves finanszírozását, 17,6 milliárd euró körüli összegre, miközben azokra a területekre összpontosít, ahol a legtöbb hozzáadott értéket tudja nyújtani.
„Mi olyan infrastruktúrára összpontosítunk, amely a klímaváltozással szembeni ellenálló képességet, a megújuló energiát, a digitális átalakulást, a regionális összekapcsoltságot, a természeti értékek védelmét és az emberközpontú fejlődést szolgálja. A modern technológiát használjuk ki, és bevonjuk a magántőkét. Az innováció az eszközünk arra, hogy valódi hatást érjünk el” – mondta.
2025-ben az AIIB 57 projekt számára összesen 9,4 milliárd euró finanszírozást hagyott jóvá; a jóváhagyott források 71 százaléka klímabarát eredményeket támogatott, így a bank túlteljesítette saját célkitűzéseit. Emellett 4,3 milliárd eurónyi magántőkét is sikerült mozgósítania.
A multilaterális együttműködésre építve
Az AIIB más multilaterális fejlesztési bankokkal fogott össze, hogy világszintű infrastrukturális projektekbe fektessen.
A bank tárfinanszírozási megállapodásokat kötött a Világbankkal, az Ázsiai Fejlesztési Bankkal, az Afrikai Fejlesztési Bankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, miközben több régióban jelentős pénzintézetekkel is együttműködik.
2024 végére az AIIB 303 jóváhagyott projektje közül 131-et más multilaterális fejlesztési bankokkal közösen finanszíroztak.
Az erőforrások egyesítésére és a szakértelem megosztására épülő modell különös jelentőségre tett szert abban az időszakban, amikor a világszintű kereskedelem egyre széttagoltabbá válik, gyakoriak a fennakadások, és a növekvő protekcionizmus is kihívást jelent.
Az AIIB számára az együttműködés továbbra is a bank küldetésének középpontjában áll.
„Az infrastruktúra lényege is az együttműködés. Az infrastruktúra kapcsolatokat teremt, a kiépítése pedig határokon, intézményeken és piacokon átívelő együttműködést igényel” – tette hozzá Zou.
Katar szerepe
A házigazda országként és az AIIB egyik alapító tagjaként Katar saját magát is e törekvés részének tekinti.
Ali bin Ahmed Al Kuwari katari pénzügyminiszter megerősítette, hogy az öböl menti állam elkötelezett az AIIB céljainak előmozdítása mellett, annak ellenére, hogy az országot a térségi feszültségek bizonytalanságok elé állítják.
„Katar alapító részvényesként, Ázsiában és azon túl is infrastruktúrába fektető országként, valamint olyan államként vesz részt ezekben a megbeszélésekben, amely az idei évben megtapasztalta, mennyire fontos a rugalmas, ellenálló infrastruktúra” – fogalmazott.
Katar 2015-ben az AIIB alapító tagjai között volt, amikor csatlakozott ahhoz az intézményhez, amely azóta világszerte 111 jóváhagyott tagra bővült. A bank ma már 100 milliárd dolláros alaptőkével rendelkező multilaterális fejlesztési bank, amelynek mandátuma Ázsián túlra is kiterjed.
Hatásos változások előmozdítása
Katar szerepvállalása nem merül ki az AIIB-ben betöltött pozíciójában. A Qatar Fund for Development (QFFD) révén az ország a fejlesztési támogatásokat hosszabb távú befektetésekkel igyekszik összekapcsolni, világszerte támogatva infrastrukturális, egészségügyi és oktatási projekteket.
A QFFD szerint az olyan intézmények, mint az AIIB, hozzájárulhatnak partnerségek kialakításához és a közös befektetési lehetőségek azonosításához, miközben növelik a fenntartható fejlődésre rendelkezésre álló tőke nagyságát. A QFFD átfogó stratégiája az, hogy a közösségeket abban segítse: a támogatásokat saját, önfenntartó befektetési körök kiépítésére használják.
„Az a célunk, hogy képessé tegyük őket arra, hogy fejlesztési partnerekké váljanak, és a vissza nem térítendő támogatásokról fokozatosan a hitelekre és befektetésekre álljanak át. Így tudnak fejlődni, jövedelmet teremteni és fenntarthatóbb életet élni, ami végső soron mások életének fejlődéséhez is hozzájárul” – mondta Noora Khalid Mohammed, a QFFD befektetési osztályának helyettes vezetője.
Működés közben az infrastruktúra
Indonéziától a Maldív-szigetekig, Törökországtól Egyiptomon át Üzbegisztánig az AIIB stratégiája kézzelfogható projekteken keresztül valósul meg, a közlekedés, az energia, az egészségügy, a digitális összekapcsoltság és a klímaadaptáció területén.
Csak 2025-ben a bank olyan beruházások finanszírozását hagyta jóvá, amelyek a klímaváltozással szemben ellenálló utak kiépítését szolgálják Elefántcsontparton, köz- és magánszféra partnerségben megvalósuló kórház létrehozását támogatják Kazahsztánban, illetve a klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízgazdálkodást segítik Kambodzsában.
A bank éves közgyűlésének 12. kiadását jövőre az azeri fővárosban, Bakuban rendezik meg. A közép-ázsiai ország már most is együtt dolgozik az AIIB-vel a zöldenergia és más infrastruktúra-projektek, köztük vasúti és napenergia-beruházások megvalósításán.
Miközben a világ fejlesztéseinek összehangolt üteméhez továbbra is évente billió dolláros nagyságrendű forrásokra van szükség, a siker kulcsa és egyben legnagyobb kihívása abban rejlik, hogy felszabadítsák azt a tőkét, amely a jövő infrastruktúrájának kiépítéséhez elengedhetetlen.