Az Euronews úgy tudja, hogy ha az ukrán kormány rendezi a kárpátaljai magyar kisebbség jogait, akkor Magyarország hajlandó lehet felfüggeszteni a vétóját az ukrán EU-csatlakozási folyamatban. Úgy látszik, hogy mindkét fél nyitott a viták rendezésére.
Szakértői szintű egyeztetések indulnak Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezése érdekében. A tárgyalássorozatról először Orbán Anita külügyminiszter számolt be a közösségi médiában. Orbán a hétvégén állapodott meg a megbeszélések elindításáról az ukrán külügyminiszterrel, Andrij Szibihával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Mindkét fél kijelölte a tárgyalódelegációkat, amelyek első alkalommal online formában egyeztetnek. Ennek köszönhetően már holnap kezdetét veszik azok a megbeszélések, amelyek fontos alapot teremthetnek a kisebbségi jogok mielőbbi, megnyugtató rendezéséhez. Bízom benne, hogy a párbeszéd konstruktív és eredményes lesz, és a tárgyalások rövid időn belül kézzelfogható előrelépést hoznak a kárpátaljai magyar közösség számára. A delegációknak ehhez sok sikert és eredményes munkát kívánok" - írta a miniszter a Facebookon.
Ukrajna kész helyreállítani a jószomszédi viszonyt
Vele párhuzamosan Andrij Szibiha is közleményt adott ki a tárgyalásokról. Az ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy konstruktív és tartalmas telefonbeszélgetést folytatott Orbán Anitával, és országa készen áll arra, hogy új, kölcsönösen előnyös lapot nyisson az ukrán-magyar kapcsolatokban.
Szibiha szerint az egyeztetések fő célja az, hogy "gyakorlati és hatékony" megoldásokat találjanak a felek a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére vonatkozóan. Az ukrán miniszter egyben megköszönte azt is, hogy Orbán Anita behívatta az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért szerdai dróntámadás után.
"Készek vagyunk együttműködni Magyarország új kormányával a kétoldalú napirendünkön szereplő valamennyi kérdésben, többek között a nemzeti kisebbségek ügyében is, annak érdekében, hogy helyreállítsuk a bizalmat és a jószomszédi kapcsolatokat országaink között" - fogalmazott Szibiha.
Egyelőre mindkét fél konstruktívnak látszik
Az egyeztetésekkel kapcsolatban megkérdeztük Tompa Tibor Kijevben élő vállalkozót, tanárt, a kijevi magyar közösség prominens tagját. Tompa szerint egyelőre úgy néz ki, hogy mindkét fél maximálisan nyitottnak tűnik a tárgyalásra, és érdekük is a kompromisszum megtalálása. Ukrán részről kifejezetten az a cél, hogy minél előbb megszülessen a megállapodás, és túllegyenek végre a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos vitákon.
"Szerintem túl is lesznek. Hála istennek a [magyarországi] rendszerváltás ezt a kérdést meg fogja oldani" - mondta Tompa Tibor, majd így folytatta:
"Az ukrán fél számára fontos, hogy a magyar kisebbségi kérdés sínen legyen. Sokkal nagyobb a felhajtás a magyar kisebbség helyzete körül, mint a többi körül. Pedig a román, a lengyel kisebbség nagyobb, mint a magyar, de velük ezek a kérdések már rég meg vannak oldva, habár kevesebb joguk van, mint amennyit kaptak a magyarok Kárpátalján."
Csak a magyar kisebbség helyzetének rendezése után tárgyalhat az uniós csatlakozásról Ukrajna
Kijev számára azért is nagyon fontos az, hogy megállapodjon Budapesttel a magyar kisebbség helyzetéről, mert az uniós csatlakozási tárgyalások előrehaladásának ez az egyik előfeltétele. Magyar Péter miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt írta, hogy tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, Antonio Costát arról, hogy egyeztetések indulnak "az ukrán féllel a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak mielőbbi törvényi garantálása érdekében."
"António Costa elnök úr arról tájékoztatott, hogy az ukrán elnök számára tegnap világossá tette, hogy minden további lépést meg kell előzzön az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartása" - tette hozzá Magyar. Andrij Szibiha az egyeztetésekkel kapcsolatos közleményében szintén említést tett arról, hogy Ukrajnának az az érdeke, hogy minél korábban az Európai Unió tagjává váljon.
Megszűnhet a magyar vétó az ukrán csatlakozási folyamattal kapcsolatban
Az ukrán csatlakozási folyamatról akár már az Európai Tanács következő ülésén is tárgyalhatnak az EU állam- és kormányfői. Az Euronews azonban úgy tudja, hogy António Costa csak akkor fogja felvenni a napirendre a témát, ha Ukrajna addig eléri, hogy Magyarország vonja vissza a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó vétóját.
A parlament Külügyi Bizottságának tiszás elnöke, Hajdu Márton az Euronewsnak azt mondta, hogy teljesen egyértelmű, mit vár el Magyarország azért cserébe, hogy ne akadályozza az ukrán csatlakozás előrehaladását: „Törvényileg garantált nyelvi, oktatási és kulturális jogokat szeretnénk a kárpátaljai magyar kisebbség számára, a lehető leghamarabb".
Egy, a magyar kormányhoz közel álló forrás lapunknak név nélkül nyilatkozva azt mondta, hogy ha Ukrajna hajlandó végrehajtani azt a 11 pontos tervet, amit még az Orbán-kormány dolgozott ki a kárpátaljai magyarság helyzetének rendezésére (és kárpátaljai magyar kisebbség vezetői elégedettek lesznek az eredménnyel), akkor a Magyar-kormány valószínűleg támogatni fogja az első tárgyalási fejezet megnyitását az ukrán csatlakozási folyamatban.
Az azért közel sem biztos, hogy mind a 11 pontot végre fogja hajtani Ukrajna, forrásunk szerint ugyanis a tervben vannak olyan "rejtett aknák", amik problémásak lehetnek Kijev számára. Az érdekek mindenesetre egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy hamarosan megállapodás szülessen a kárpátaljai magyarok jogairól. Ez Ukrajna érdeke, és nyilván a magyar kormányé is az, hogy minél szélesebb jogokat járjon ki a határon túli magyarok számára.
Az új magyar kormány konstruktív hozzáállását az is jól mutatja, hogy Magyar Péter kijelentette: szeretne találkozni Volodimir Zelenszkijjel, és a tárgyalás előkészületei elvileg már el is kezdődtek. Magyar a kárpátaljai magyarok legfontosabb városát, Beregszászt javasolta helyszínnek.
Volodimir Zelenszkij nemrég kijelentette, hogy Ukrajna foglalkozik a magyar kisebbség jogainak rendezésével, és a magyarok ugyanúgy Ukrajna állampolgárai, mint bárki más. Zelenszkij arra is utalt, hogy megoldható feladatnak látja a kisebbségi jogok rendezését.
Gyorsan fogy a magyarság lélekszáma Kárpátalján
A kárpátaljai magyarok helyzete azonban a kisebbségi jogok törvénybe foglalásával még nem lesz teljesen megoldva. Tompa Tibor szerint a legnagyobb gond most nem is a kisebbségi jogok körül van, hanem egyrészt a háború, másrészt pedig a helyi magyarság rendkívül gyors fogyása az, ami komoly kihívást jelent.
Tompa úgy látja, hogy elsősorban azt kellene kitalálni, hogy hogyan lehetne ezt a fogyást leállítani, mert ma már csak 50-60 ezer magyar élhet Kárpátalján. Szerinte a fennmaradás kulcsa az, ha a helyi magyarok minél nagyobb mértékben integrálódni tudnak az ukrajnai társadalomba, így pedig kevesebb motivációjuk lesz arra, hogy az anyaországba költözzenek.
Tompa szerint az is nagy kérdés, hogy a jövőben ki fogja képviselni a kárpátaljai magyarokat. A politikai képviselet jelenlegi két legerősebb szervezete a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Ezek viszont mindketten nagyon szorosan kötődnek az Orbán-rendszerhez, így erősen kérdéses, hogy hogyan találják majd meg a hangot a Magyar-kormánnyal, és mennyire lesznek alkalmasak a jövőben az ukrajnai magyarság képviseletére.