Bekerült a világ 250 legjobb egyeteme közé a Semmelweis Egyetem (SOTE)

A Semmelweis Egyetem kimagasló eredménnyel bekerült a világ 250 legjobb egyeteme közé a World University Ranking 2027 listáján. Az első tíz helyezett mutatja a szeptember 30-án frissített lista élvonalát: a legjobbnak az Oxfordi Egyetemet összesítették, és bár brit egyetem végzett az élen, de az első tízből hét amerikai intézmény, három brit.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az élen végzett egyetemek: University of Oxford, Massachusetts Institute of Technology, Princeton University, Stanford University, University of Cambridge, Harvard University, California Institute of Technology, Imperial College London, University of California, Berkeley, Yale University.

A Semmelweis Egyetem jelentősen előrelépett: immár a világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye között szerepel, a 247. helyen. Ezzel a Semmelweis hazai és kelet-közép-európai régiós szinten is a legmagasabbra rangsorolt egyetemmé vált.

A brit székhelyű Times Higher Education a világ egyik legrégibb és legelismertebb globális egyetemi rangsora. Öt terület mutatóit elemezve rangsorolja a világ egyetemeit, ezek az oktatás (pl. oktatási reputáció), a kutatási környezet (pl. kutatási reputáció, kutatási bevétel és produktivitás), a kutatások minősége (pl. idézettség), az ipari bevételek (pl. a szabadalmakban megjelenő egyetemi hivatkozások) és a nemzetközi orientáció (pl. nemzetközi hallgatók száma, nemzetközi együttműködésben született cikkek). A lista 118 ország több mint 2200 egyetemét rangsorolja.

A Semmelweis Egyetem eszerint jelentősen előrelépett: míg tavaly a top 300 között szerepelt (a 272. helyen), idén immár a világ 250 legjobbja között tartják számon, a 247. A SOTE az öt indikátorból kettőben is jobban szerepelt, egy továbbiban pedig a pozícióját megőrizve növelte pontszámát.

Kiemelkedő szempont a kutatások minősége

A legelőkelőbb helyen ezúttal a kutatások minőségét (Research quality, a kutatások szakterületi idézettsége) illetően rangsorolják: ebben az indikátorban a világon a 166. legjobbnak számít. A második legjobb eredményt az oktatás (Teaching) indikátorcsoportban érte el: itt a 242. helyre rangsorolták. Összességében az egyetem minden indikátorcsoportban bekerült a legjobbnak értékelt 25 százalékba.

Az előrelépés a tudományos teljesítmény további javulása mellett az egyetem erős nemzetközi beágyazottságának is köszönhető: a Semmelweis a világ egyik legnemzetközibb egyeteme, csaknem 16 ezer hallgatójának több mint harmada külföldi, akik a világ közel 130 országából érkeztek. A nemzetközi hallgatók száma folyamatosan emelkedik, idén a korábbiakhoz képest csaknem 40 százalékkal többen jelentkeztek az angol nyelvű képzésre, ami mintegy háromszoros túljelentkezést jelent az általános orvosképzés tekintetében. Olyan, a világ élvonalába számító intézményekhez fűzi együttműködés a Semmelweist, mint a Karolinska Intézet, a Mayo Klinika, az Oxford és a Heidelbergi Egyetem, vagy éppen a Szingapúri Nemzeti Egyetem és a Harvard Egyetem, amellyel immár negyedik alkalommal indult el a közös posztgraduális képzési program.

Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese szerint az egyetem előrelépése a nemzetközi rangsorokban megkérdőjelezhetetlen teljesítmény. A THE év elején kiadott szakterületi listáján a Semmelweis saját diszciplínájában, azaz orvostudományban és egészségügyben már a top 200-ban szerepelt, míg a ShanghaiRanking friss szakterületi listáján gyógyszertudományokban a világ 50 legjobbja között van, klinikai orvostudomány, fogorvostudomány és orvosi technológia terén pedig a top 200-ban.

Magyar egyetemek a rangsorban

Magyar egyetemek közül az Óbudai Egyetem a 601-800. közötti helyen, a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a 801-1000. helyen, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem a 1001-1200. közötti pozícióban, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az 1201-1500. közötti helyen, míg a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem az 1501 feletti tartományban található.

A kelet-közép-európai régióban a Semmelweis Egyetem a legmagasabban rangsorolt intézménynek számít, az észt Tartui Egyetem a 301-350., a cseh Károly Egyetem a 401-500., míg a lengyel Wrocław Medical University és Jagelló Egyetem az 501-600. közötti tartományban található.

Az idei rangsor első három helyét az Oxfordi Egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), valamint holtversenyben a Princeton Egyetem és a Stanford Egyetem szerezte meg.

A rangsorokról

A rangsorokat az utóbbi években több kritika érte, hiszen eltérő, esetenként nehezen összevethető szempontok alapján igyekeznek teljesen különböző profilú intézményeket összehasonlítani. Ugyanakkor az olyan, globálisan ismert listák, mint a THE, továbbra is fontos tájékozódási pontot jelentenek nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is: több ezer intézmény között segíthetik a hallgatók eligazodását, emellett hozzájárulnak az egyetemek nemzetközi láthatóságához és reputációjához, ami a lehetséges intézményi és kutatási együttműködések szempontjából is jelentős lehet. A konkrét helyezés mellett a listák egyes indikátorai számszerűsíthető és összehasonlítható mutatókon keresztül adnak képet az intézményben folyó oktatási és kutatási tevékenység bizonyos területeiről.

Nemzetközi szinten számos különböző rangsor létezik, amelyek eltérő szempontok alapján igyekeznek sorba állítani a világ felsőoktatási intézményeit. Mint az ebben a korábbi cikkben olvasható, a felsőoktatási intézmények rangsorolása több mint 150 éves múltra tekint vissza, a globális rangsorok azonban csak a 2000-es évek elejétől jelentek meg.

A brit székhelyű Times Higher Education az egyik legrégebbi és legismertebb globális egyetemi rangsor, amely 2004-ben a Quacquarelli Symonds (QS) közreműködésével indult, 2009-től azonban külön utakon fejlődtek tovább. A THE jellemzője, hogy méretfüggetlen indikátorokat is alkalmaz: többek között a hallgatói-oktatói arányt, az egy oktatóra jutó bevételt vagy a kutatások idézettségét vizsgálja, így a nagyobb egyetemek pusztán méretük miatt nem kerülnek előnybe a kisebb intézményekkel szemben.