A Visegrádi Csoport újjáéledhet: Magyar Péter magyar kormányfő rendezi a viszonyt a V4 országok többi tagjával
Új életre kelhet a Visegrádi Csoport, miután az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter a szomszédokkal való viszony újraindítására törekszik, így a második felvonásra készülhet Közép-Európa egykori fő politikai szövetsége, amely korábban súlyánál jóval nagyobb befolyással bírt az uniós politikában,
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Visegrádi Négyek (V4) – Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország – a kommunizmus összeomlását követően jött létre. A csoport komoly befolyást szerzett az Európai Unión belül, miután mind a négy ország 2004-ben csatlakozott a blokkhoz, és a 2015-ös migrációs válság idején az európai politika egyik fő szereplőjévé lépett elő.
A viszonyok azonban megromlottak a csoporton belül Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziója után. Magyarország korábbi miniszterelnöke, Orbán Viktor az EU-n belül Moszkva legközelebbi szövetségesének számított, ami különösen Budapest és Varsó között okozott éles feszültséget.
Magyar a múlt hónapban elsöprő győzelemmel vetett véget Orbán 16 éves hatalmi korszakának. Az új magyar kormányfő nem vesztegette az időt: első hivatalos külföldi útja célpontjául Lengyelországot választotta, és diplomáciai, egyben szimbolikus újrakezdésnek minősítette a látogatást a két nemzet közötti évszázados barátságra hivatkozva.
„Készen állunk a V4 újjáélesztésére. Dolgozni fogunk azon, hogy június végén V4-csúcstalálkozót szervezzünk Budapesten”– mondta Magyar.
A megújulási kedv több diplomáciai forrás szerint nem korlátozódik Budapestre. Szlovákia, amely júliusban átveszi a V4 soros elnökségét, szintén elkötelezett amellett, hogy új életet leheljen az együttműködésbe.
„Három muskétás várja a negyediket és a V4 újjászületését” – írta két hete az X-en Robert Fico szlovák kormányfő, Donald Tuskkal és Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel közös fotója mellé.
Az már más kérdés, hogy a megújult V4 a gyakorlatban mit is jelentene, és képes lehet-e visszaszerezni érdemi befolyását az uniós erőviszonyok alakításában, amelyeket Közép- és Kelet-Európában sokan túlságosan a nyugati tagállamok dominanciájának tartanak.
A csoport hívei arra emlékeztetnek, hogy a négy ország együtt olyan népességet és gazdasági súlyt képvisel, amely nagyjából Olaszországéval vetekszik, így kollektív hangjukat Brüsszel aligha hagyhatja figyelmen kívül.
A napirend ugyanakkor egyelőre nyitott kérdés. Sok ügy, amelyet a V4 egykor zászlajára tűzött – a szigorúbb migrációs politika vagy az üzletbarát gazdasági irány – mára az EU nagy részében fősodorba került. A csoportnak új területeket kell találnia.
Nem csak a földrajzi közelség köti össze a partnereket. A négy ország gazdasági szerkezetei nagyjából hasonlóak, ami számos konkrét ügyben közös érdekeket teremt – erre két diplomáciai forrás is felhívta az Euronews figyelmét.
A regionális infrastruktúra – például a határokon átnyúló nagysebességű vasútvonalak és az elektromos hálózatok összekapcsolása – tűnik a legkézenfekvőbb kiindulópontnak.
Várhatóan nukleáris energiaügyekben is közelednek az álláspontok, akárcsak az uniós zöld átállás bizonyos elemeivel – például a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel – szembeni fenntartásokban, illetve az EU következő többéves költségvetéséről szóló tárgyalásokon, különösen a kevésbé tehetős régióknak járó kohéziós források ügyében.
A formátum szándékosan rugalmas maradhat, ügyről ügyre bővítve a résztvevők körét. Ausztriát tartják a V4+ együttműködés legkézenfekvőbb partnerének, tekintve, hogy Bécs már most is saját együttműködési keretet működtet Csehországgal és Szlovákiával az úgynevezett Austerlitz-csoporton keresztül.
„Fontosnak tartom a Visegrádi Négyek együttműködésének bővítését, akár skandináv barátainkkal, akár Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával, Romániával vagy az EU-hoz még nem csatlakozott nyugat-balkáni országokkal” – mondta Magyar Varsóban.
Franciaország, Németország és Olaszország szintén szóba kerül potenciális, eseti partnerekként, a napirenden lévő témáktól függően.
A törésvonalak azonban továbbra is megvannak. Az Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyban mutatkozó különbségek nem tűnnek el egyik napról a másikra, és korántsem mindig lesz könnyű kezelni őket. Magyarország új kormánya a jelek szerint részben fenntartja a korábbi gyakorlatot az orosz gázimport terén, miközben azt ígéri, hogy 2035-ig fokozatosan kivezeti azt.
A magyar–szlovák kapcsolatok időről időre megfeszülnek a második világháború utáni Beneš-dekrétumok körüli, máig ható vita miatt, amely általában választási időszakokban kerül újra előtérbe – márpedig Szlovákiában jövőre választások lesznek.
Babiš közben Orbán közeli szövetségese volt, és ugyanabban az európai parlamenti frakcióban foglal helyet. Egyelőre nem tudni, ez a múlt mennyiben nehezíti majd az együttműködést Magyar kormányával.
„A fókusz mindig a közös érdekeken volt. A vitásabb kérdéseket nem tesszük az asztalra” – mondta az Euronewsnak az egyik diplomáciai forrás.
Néhány évnyi elhidegülés után a négy visegrádi ország ismét több közös pontot talál, mint amennyi elválasztja őket. A fokozódó geopolitikai bizonytalanság közepette a V4 ismét úgy dönthet, hogy egységesen, hangosabban szólal meg.
„Európa szíve ma Közép-Európában dobog” – fogalmazott Magyar.