Az észt európai parlamenti képviselő, volt tábornok, Riho Terras támogatta, hogy az unió védelmi kiadásairól szóló vitában EU-n kívülről vásároljanak fegyvereket.
Az európai védelmi ipar nincs felkészülve arra, hogy megtermelje mindazt, amire Ukrajna támogatásához és az uniós tagállamok hadikészleteinek feltöltéséhez szükség van – állítja Riho Terras, az Európai Néppárt vezető európai parlamenti képviselője, az észt hadsereg volt tábornoka.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Terras szerint az uniós tagállamoknak a legjobb és legolcsóbb képességeket kellene beszerezniük, függetlenül azok származási helyétől, szembemenve a védelmi beszerzésekre vonatkozó „Made in Europe” stratégiát támogatókkal.
„Az európai ipar még nincs felkészülve arra, hogy olyan mennyiségben, sebességgel és minőségben termeljen, amelyre fegyveres erőinknek szükségük van képességeik gyors felfuttatásához” – mondta szerdán, az Euronews Defence & Space Summit védelmi kiadások ugrásszerű növekedéséről szóló vitáján.
A vitában, amelyet az Euronews újságírója, Shona Murray moderált, részt vett továbbá Hannah Neumann, a Zöldek/EFA frakció európai parlamenti képviselője, Camille Grand, az Európai Repülőgépipari, Biztonsági és Védelmi Iparági Szövetség (ASD Europe) főtitkára, valamint Lorena Boix Alonso, az Európai Bizottság védelmi iparral foglalkozó főigazgatóságának igazgatóhelyettese.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy többet kell költeni védelemre, ráadásul összehangoltabb módon. Abban azonban már eltértek a vélemények, miként lehet elérni a célt, hogy a védelmi kiadások a GDP 5 százalékára emelkedjenek, ahogy azt a NATO tavaly meghatározta.
Grand szerint az európai iparnak „egyszerre több feladatot” kell megoldania: Ukrajna támogatását, a hadikészletek újjáépítését és az innováció hajtását, miközben az évtizedeken át tartó alulfinanszírozás komoly kapacitáshiányt okozott.
„Ha Németország az elmúlt húsz évben 2 százalékon állt volna [a védelmi kiadások tekintetében], 400 milliárddal többet költött volna” – mondta, azzal érvelve, hogy az EU-nak most kulcsszerepe van abban, hogy csökkentse az országok függését az amerikai gyártóktól.
Az Európai Bizottság „Readiness 2030” terve, amelyet tavaly mutattak be, olyan stratégiai felszerelések gyártását támogatja, mint a lég- és rakétavédelem, tüzérségi rendszerek, rakéták, lőszer és drónelhárító rendszerek, egy 150 milliárd eurós hitelcsomaggal.
A csomag tartalmaz egy „Made in Europe” rendelkezést is, amely előírja, hogy a finanszírozásra jogosult katonai komponensek legalább 65 százaléka európai legyen.
Az uniós országok ugyanakkor továbbra sem értenek egyet abban, hogyan kellene más iparpolitikai jogszabályokban meghatározni a „Made in Europe” fogalmát, miközben az Egyesült Államok arra figyelmeztet, hogy az ilyen szabályok elidegeníthetik a NATO-szövetségeseket.
Neumann képviselő szerint az EU-nak középtávon saját védelmiipari kapacitásának kiépítésére kell összpontosítania, különösen a határokon átnyúló projektek előtérbe helyezésével és egy közös stratégia kidolgozásával.
„Ha mind a 27 tagállam megpróbál valamit tenni, akár a lehető legjobb ötleteikkel is, akkor sem áll össze az a nagy kirakós, amelyre szükségünk van” – mondta, hozzátéve, hogy a tagállamok vagy közösen védelmezik az európai projektet, vagy »nem lesz többé európai projekt«.
„Az emberek nem hiszik, hogy a fenyegetés küszöbön áll”
A vita másik sarkalatos pontja az volt, hogyan lehet rávenni az európai közvéleményt a magasabb védelmi kiadások támogatására.
Terras képviselő szerint a legnagyobb gond az, hogy Európában az emberek nem hiszik: az Oroszországból érkező fenyegetés közvetlen.
„Spanyolországban az emberek nem hiszik el” – mondta, rámutatva az északi és déli uniós országok veszélyérzékelése közötti különbségekre, és bírálva a spanyol kormányt a védelmi kiadások GDP 5 százalékára emelésének elutasításáért.
Neumann képviselő azt sürgette, hogy a védelmi ipar finanszírozását a választott képviselőkkel folytatott tisztességes vita révén tegyék elfogadhatóbbá az európai polgárok számára.
„Ha a védelmi vállalatok óriási haszonra tesznek szert, nem vagyok biztos benne, hogy ez a legjobb módja az adófizetők pénzének [befektetésére]” – mondta, rámutatva, hogy az ágazat az elmúlt években aránytalanul magas profitot könyvelt el.
„Más megközelítést kell találnunk. Ha ez nem sikerül, akkor rendkívüli nyereségadóról kell beszélnünk a védelmi cégek esetében” – fogalmazott.