Ursula von der Leyen a „Jövő Szövetségének” létrehozását javasolta, amely Kanadát az EU első „társult tagjává” teheti. Mit jelent ez a státusz, és mit hoz az EU-nak és Kanadának? Nézze meg a videót!
A szeptember 16-i javaslat a puszta kereskedelmi kapcsolaton túlmutató viszonyt vetít előre, de a társult státuszt a nulláról kellene kitárgyalni. Az ilyen megállapodás önmagában nem biztosítana uniós polgárságot, szabad mozgást, biztosi tisztséget, illetve szavazati jogot az Európai Tanácsban vagy az Európai Parlamentben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kanada már most is rendelkezik fontos alapokkal. A CETA a vámtételek 99 százalékánál eltörli a vámokat az EU és Kanada között. A Horizont Európa program lehetővé teszi, hogy kanadai kutatócsoportok vezessenek uniós forrásból finanszírozott kutatásokat, és augusztus óta a kanadai vállalatok is bekapcsolódhatnak az EU által finanszírozott védelmi beszerzésekbe.
Kanada 2025-ös áruexportjának 71,7 százaléka az Egyesült Államokba irányult, miközben az EU a második legnagyobb kereskedelmi partnere, mintegy 178 milliárd dollár értékű forgalommal Ottawa adatai szerint. Brüsszel elsősorban a kritikus nyersanyagok, a védelmi ipari kapacitások és az Északi-sarkvidéken folytatott együttműködés miatt tekint Kanadára stratégiai partnerként.
Egy társulási megállapodáshoz mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására, valamint az Európai Parlament beleegyezésére van szükség. Diplomáciai források szerint a tagállamokat nem vonták be kellőképpen a folyamatba, és maga Németország is megkérdőjelezi a „társulás” címkét. A CETA-t 2017 óta csak ideiglenesen alkalmazzák, a végleges ratifikáció tíz országban még mindig várat magára. Donald Trump pedig vámok bevezetésével fenyegetett arra az esetre, ha úgy látja, hogy egy ilyen megállapodás ellenséges az Egyesült Államokkal szemben.