A GDP-növekedés várható mértéke 1 százalék körül alakulhat.
Az Európai Bizottság csütörtökön csökkentette 2026-ra vonatkozó növekedési előrejelzését az európai gazdaságra, mivel a közel-keleti konfliktus elhúzódása meredeken felfelé hajtja az energiaárakat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az uniós gazdaság a jelenlegi várakozások szerint 2026-ban már csak 1,1 százalékkal bővül, szemben a Bizottság őszi előrejelzésében szereplő 1,4 százalékkal. Az euróövezet kilátásait még tovább, 0,9 százalékra rontották.
Jelentésében a Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a globális energiapiacok zavarai, amelyeket a Hormuzi-szoros körüli eszkalálódó feszültségek okoznak – ez a világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállítási útvonala –, jelentősen rontották Európa gazdasági kilátásait.
„Még 2026 februárjának vége előtt arra számítottunk, hogy az uniós gazdaság mérsékelt ütemben tovább bővül, miközben az infláció fokozatosan csökken” – áll a jelentésben. „A konfliktus kirobbanása óta azonban a kilátások lényegesen megváltoztak.”
A Hormuz körüli fennakadások miatt az infláció is várhatóan meredeken megugrik.
Az előrejelzés szerint az EU-ban az infláció idén 3,1 százalékra emelkedik, ami teljes egy százalékponttal haladja meg a korábbi várakozásokat. Ennek fő hajtóerejét az energiaárak elszállása adja, miután az olaj- és gázárak a Perzsa-öbölbeli ellátási zavaroktól való félelmek nyomán ugrásszerűen megemelkedtek.
Az uniós tisztviselők számára a mostani sokk emlékeztet a 2022-es évre, amikor Oroszország ukrajnai inváziója évtizedek leg súlyosabb energiaválságát váltotta ki Európában.
A Bizottság a mostani megrázkódtatást „kevesebb mint öt éven belül a második ilyen sokk”-ként írta le, és figyelmeztetett: Európa importált fosszilis energiahordozóktól való függősége rendkívül sérülékennyé teszi minden alkalommal, amikor geopolitikai feszültségek veszélyeztetik a globális energiaellátást.
A fogyasztói bizalom már most 40 havi mélypontra esett – áll az előrejelzésben –, mivel a háztartások a magasabb fűtési és üzemanyag-számlákra készülnek, miközben a vállalkozások növekvő működési költségekkel és gyengülő kereslettel szembesülnek.
A beruházások szintén lassulásnak indulhatnak, mivel a vállalatok szigorodó finanszírozási feltételekkel és egyre nagyobb bizonytalansággal néznek szembe. Az exportnövekedés is gyengül, ahogy a globális kereslet lanyhul.
A romló kilátások ellenére Brüsszel azt közölte, hogy az unió jobban felkészült, mint az Ukrajnához köthető energiaválság idején, köszönhetően az elmúlt évek megújulóenergia-beruházásainak, az alacsonyabb gázfogyasztásnak és az orosz szállításoktól való függés mérséklésére tett erőfeszítéseknek.
„A kínálat diverzifikálására, a dekarbonizációra és az alacsonyabb energiafogyasztásra irányuló törekvések jobb helyzetbe hozták az uniós gazdaságot a mostani sokk elnyelésére” – fogalmazott a Bizottság.
Ugyanakkor az uniós tisztviselők elismerték, hogy a kockázatok továbbra is egyértelműen a negatív irányba mutatnak.
A jelentés arra figyelmeztetett, hogy ha a Hormuzi-szorosban vagy a tágabb közel-keleti ellátási láncokban tartósan fennmaradnak a zavarok, az az energiaárakat még magasabbra hajthatja, kisiklatva a 2027-re várt inflációs enyhülést, és akár teljesen megakaszthatja Európa kilábalását.
A Bizottság azt is jelezte, hogy a finomított kőolajtermékek, a műtrágyák és más ipari alapanyagok hiánya világszerte tovagyűrűzhet az ellátási láncokon keresztül, megemelve az élelmiszer- és ipari termelési költségeket Európa-szerte.
Eközben az európai kormányok a fokozódó költségvetési nyomásra készülnek. Az előrejelzések szerint az EU-ban növekednek a költségvetési hiányok, mivel a kormányok többet költenek a háztartások támogatására a dráguló energiaárak mellett, miközben a fokozódó geopolitikai bizonytalanság közepette a védelmi kiadásokat is emelik.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nemrég arra kérte az Európai Bizottságot, hogy lazítsa a költségvetési szabályokat azoknak a háztartásoknak és vállalatoknak az esetében, amelyek küszködnek az elszálló energiaárakkal, azzal érvelve, hogy az energiabiztonságot a védelmi kiadásokkal azonos sürgősséggel kell kezelni.
Róma kérésének középpontjában az EU úgynevezett nemzeti menekülési záradéka áll, amelyet július 8-án fogadtak el, és amely különleges körülmények között ideiglenes költségvetési mozgásteret biztosít a tagállamoknak a védelmi kiadások növelésére.
Meloni emlékeztetett arra, hogy Brüsszel már Oroszország ukrajnai háborújára és Európa katonai felkészültségével kapcsolatos növekvő aggodalmakra reagálva is hajlandóságot mutatott a költségvetési szabályok lazítására. Olaszország most hasonló rugalmasságot kér a rendkívüli energiapiaci intézkedésekhez.