Az IMF visszavágja a 2026-os euróövezeti növekedési prognózist: 1,4% helyett 1,1%-ra a magas infláció és a gyengülő lendület közepette.
Komorabbá váltak az euróövezet gazdasági kilátásai, miután az IMF 1,1 százalékra csökkentette az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az 1,4 százalékos korábbi becsléshez képest történt rontás közvetlen következménye az Iránban zajló háború, amely megrázta a nemzetközi piacokat.
Az IMF kedden közzétett World Economic Outlook jelentése szerint az energiapiacok zavarait a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti infrastrukturális károk okozzák, ami gyakorlatilag lefékezte a világ vezető gazdaságainak kilábalását.
A súlyosbodó harcok 4,4 százalékra tolták fel a globális inflációs várakozásokat.
„Abban bízunk, hogy a mostani gazdasági sokk nagy része csak átmeneti lesz, feltéve, hogy a konfliktus nem húzódik el” – mondta Lindsay James, a Quilter befektetési stratégája.
„Minél tovább tart a konfliktus, annál nagyobb az esély egy gazdasági recesszióra” – tette hozzá.
Európa számára, amely továbbra is rendkívül érzékeny a földgázárak ingadozására, az IMF által feltételezett, 19 százalékos energiaköltség-emelkedés komoly akadályt jelent az ipari termelésben.
Pierre-Olivier Gourinchas vezető közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy bár a világgazdaság eddig ellenállónak bizonyult a protekcionista kereskedelempolitikákkal szemben, a mostani közel-keleti válság megtörte ezt a lendületet.
Az IMF arra is figyelmeztet, hogy az eurót használó 21 ország a leginkább sújtottak közé tartozik a megugró költségek miatt, mivel nem rendelkeznek olyan energiafüggetlenséggel, mint más nagyhatalmak.
„A feszültség továbbra is magas [a tűzszünet ellenére is]... még bármiféle rendezés esetén sem valószínű, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba, és mostantól hozzá kell szoknunk a tartósan magas olaj- és gázárakhoz” – folytatta James.
Az Ukrajnára nehezedő gazdasági nyomás is különösen erős, az országnak egyszerre kell szembenéznie Oroszország teljes körű inváziójával, miközben az infláció márciusban elérte a 7,9 százalékot.
Az Ukrán Nemzeti Bank kormányzója szerint az ország „borotvaélen táncol”, miközben a belföldi háborús erőfeszítéseket igyekszik összeegyeztetni a külső ársokkokkal.
Ellentétes gazdasági pályán az Egyesült Államok és Oroszország
Miközben Európa a lassuló gazdasággal küzd, az Egyesült Államok növekedési előrejelzését is visszavágták, 2,3 százalékra.
Az IMF szerint az amerikai vámok hatása kevésbé bizonyult súlyosnak a kezdeti félelmeknél, az energiapiaci sokk azonban továbbra is meghatározó tényező.
Ezzel szemben Oroszország esetében enyhe felfelé módosításra számítanak, 1,1 százalékra, mivel az ország profitál a drága olajhoz kötődő magasabb exportbevételekből.
Ez összetett geopolitikai helyzetet teremt, amelyben az energiaexportőrök átmeneti könnyebbséget élveznek, miközben az importőrök, különösen az euróövezetben és a szubszaharai Afrikában, azt látják, hogy költségvetési tartalékaik elolvadnak.
Az IMF továbbra is óvatos a kilátásokat illetően, és rámutat: a rövid távú tűzszünet híre ellenére a negatív kockázatok továbbra is magasak.
Ha az energiapiaci volatilitás 2027-ig fennmarad, az alap egy „súlyos forgatókönyvre” figyelmeztet, amelyben a globális növekedés 2 százalékra zuhanhat, és a jegybankokat tartósan magas kamatszint fenntartására kényszerítheti a makacs infláció elleni küzdelemben.