Olajárrobbanás az iráni háború miatt: infláció nő, euróövezeti növekedés gyenge, ez a fogyasztóknak és az EKB-döntéshozóknak aggasztó fejlemény.
Az eurót használó 21 ország éves inflációja március 2,6 százalékról 3,0 százalékra emelkedett áprilisban, elsősorban a 10,9 százalékkal megugró energiaárak miatt – közölte csütörtökön az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A fő összetevők közül az energia jegyezte a legnagyobb éves drágulást áprilisban, 10,9 százalékot a márciusi 5,1 százalék után. Ezt követték a szolgáltatások 3,0 százalékkal (szemben a korábbi 3,2 százalékkal), az élelmiszerek, alkohol és dohány 2,5 százalékkal (2,4 százalékról emelkedve), valamint az energiaáraktól független iparcikkek 0,8 százalékkal (a márciusi 0,5 százalék után).
Európa-szerte elszálltak az árak az Iránban zajló háború miatt megugró energiaárak hatására. Az olajárak csütörtök reggel új háborús rekordot döntöttek, a nemzetközi Brent nyersolaj hordónkénti ára átmenetileg 126 dollár fölé emelkedett a délelőtt folyamán, szemben a február 28-án kitört háború előtti, mintegy 73 dolláros szinttel.
Lassul az euróövezet gazdasági teljesítménye
Dupla csapást mér az euróövezetre, hogy a blokk gazdasági növekedése az év első három hónapjában elmaradt a várakozásoktól: a bruttó hazai termék mindössze 0,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest – közölte az Eurostat.
A tágabb értelemben vett unió gazdasága is ugyanilyen ütemben, 0,1 százalékkal nőtt 2026 első negyedévében. 2025 negyedik negyedévében a GDP mindkét térségben 0,2 százalékkal emelkedett.
Az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva a szezonálisan kiigazított GDP 0,8 százalékkal nőtt az euróövezetben, és 1,0 százalékkal az EU-ban ugyanebben az időszakban.
Ez a gazdasági teljesítmény lassulását jelzi, mivel az előző negyedévben még 1,3 százalékkal bővült a GDP az euróövezetben, illetve 1,4 százalékkal az EU-ban.
A háború komoly sokkot jelent a világgazdaságnak, mivel Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül korábban a világ olajszállításainak mintegy 20 százaléka haladt át a Perzsa-öbölbeli termelőktől a vevőkhöz.
A lassú növekedés és a magas infláció – az úgynevezett stagfláció – komoly kihívássá válhat az Európai Központi Bank számára. A döntéshozók várhatóan csütörtökön is változatlanul hagyják az irányadó kamatlábat, jóllehet az infláció immár egyértelműen meghaladja a bank 2 százalékos célját.
A magasabb infláció azért is aggasztó, mert a gazdasági növekedés jelenleg is lanyha. Az inflációra adott szokásos válasz, hogy a jegybank megemeli az irányadó kamatot, ez azonban a hitelfelvétel drágulásán keresztül fékezheti a növekedést.
Ha az inflációt átmenetinek tartják, a döntéshozók gyakran „átharapják”, vagyis kivárnak, mivel a kamatváltozások hatása csak hosszabb idő elteltével gyűrűzik be a gazdaságba.
A japán jegybank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve is változatlanul hagyta az irányadó kamatot ezen a héten tartott ülésein, és a Bank of Englandtől is azt várják, hogy csütörtökön nem módosít a kondíciókon.
Az EKB és más jegybankok így egyelőre kivárnak: óvatosan figyelik az infláció alakulását, miközben tartózkodnak mind a kamatemelésektől, mind a kamatcsökkentésektől. Az EKB irányadó kamata 2025 júniusa óta 2 százalékon áll.