A veszélyhelyzeti állapotot még 2020-ban, a koronavírus-járványra hivatkozva hirdette ki az Orbán-kormány, majd 2022-ben is megtartotta, majd többször is meghosszabbította, akkor már az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.
“A mai nappal, négy év után megszűnik az orbáni háborús veszélyhelyzet” - közölte a miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon-oldalán. "Ezzel a hat éve bevezetett rendeleti kormányzástól is búcsúzunk. Visszatérünk a normalitáshoz".
A veszélyhelyzeti állapotot még 2020-ban, a koronavírus-járványra hivatkozva hirdette ki az Orbán-kormány, majd 2022-ben is megtartotta, akkor már az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.
Az elmúlt években a Fidesz-KDNP-többségű országgyűlés sorra hosszabbította meg a veszélyhelyzeti állapotot, így végül az Orbán-kormány lényegében egy teljes négyéves ciklust különleges jogrendben kormányzott végig.
Magyar Péter a Tisza győzelme után azt kérte a Fidesztől, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, számításaik szerint ugyanis legalább 160 veszélyhelyzeti rendelet van jelenleg hatályban. „A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, […] és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”.
Végül ezt nem tette meg a leköszönő kormány, hanem az Országgyűlés május 9-ei alakuló ülésén elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt. A törvény november 30-ig fenntartja, hogy a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók, illetve sertéstenyésztők átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után. A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók pedig 2027. június 30-áig részesülhetnek fizetési moratóriumban a hitelszerződéseik után.
A törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba.