Magyar Péter rendszerváltást ígért, és egyelőre úgy tűnik, hogy valóban komoly változások indultak el Magyarországon. A kabinet összetétele, a sajtóhoz való hozzáállás, de a bűnüldöző szervek hatékonysága is más, mint amit megszokhattunk az elmúlt 16 évben. Összeszedtük a legnagyobb változásokat.
Civilek a kormányban
Az elmúlt 16 évben megszokhattuk, hogy a magyar kormány feketeöves politikusokból áll, akiknek sokszor egyáltalán nincsen kapcsolatuk ahhoz a területhez, amiért felelősek. Lázár János jogász végzettségű karrierpolitikusként és releváns tapasztalat nélkül vezette az Építési és Közlekedési Minisztériumot; Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy volt honvédelmi miniszter, hogy még katona sem volt; Pintér Sándor pedig rendőrként felügyelte nemcsak a belügyet, hanem az egészségügyet és az oktatást is, a példákat pedig hosszan lehetne még sorolni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új kormányban viszont az eddig megszokottnál sokkal több szakértő kapott helyet. A teljesség igénye nélkül: Hegedűs Zsolt orvosi karrier után lesz egészségügyi miniszter; Lannert Judit oktatási szakértőből oktatási miniszterré avanzsált; Bóna Szabolcsot pedig 2022-ben az év agráremberévé választották állattenyésztés kategóriában, 2026-ban pedig agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterré. Vitézy Dávid politikus volt, de szakosodott: az ország talán legismertebb közlekedéspolitikusából lett közlekedési és beruházási miniszter.
Ellenpéldák is vannak persze, leginkább Pósfai Gábort szokás emlegetni, aki belügyminiszter lett, de nincs a rendvédelmi szervekhez köthető tapasztalata, a Decathlonnál töltött be vezető pozíciót korábban. Az összkép azonban azt mutatja, hogy a mostani kabinet sokkal közelebb áll egy szakértői kormányhoz, mint az előzők - hogy ez azért van, mert a Tisza pártnak kifejezetten ez volt a szándéka, vagy azért, mert egyelőre kevés a bejáratott politikus Magyar Péter körül, az nem egyértelmű, de a végeredményen nem változtat.
Nők a kormányban
Fontos újdonság az is, hogy az előző Orbán-kormánnyal ellentétben ezúttal nők is vannak a miniszterek között, bár nem túl sokan - a 12 férfi mellett 4 nő került be a kabinetbe. Igaz, Orbán Viktor miniszterelnöksége idején egy ideig női államfője is volt az országnak Novák Katalin személyében, de az ő története nem végződött jól.
Novák az Orbán-korszak legnagyobb politikai botrányának számító kegyelmi ügybe bukott bele 2024-ben, miután kiderült, hogy kegyelmet adott egy pedofil bűnelkövető segédjének. Az egyetlen női kormánytag, Varga Judit igazságügyi miniszter vele együtt távozott a pozíciójából, ezután pedig csak férfi miniszterei maradtak Orbán Viktornak (és egyébként kettőnél több női minisztere egyszer sem volt 2010 óta, de már a kettő is kivételesnek számított).
A változás nemcsak a kormányban, hanem az Országgyűlésben is tetten érhető, az új magyar parlamentben ugyanis több nő van, mint bármelyik korábbiban. A legnagyobb arányban a Tisza frakciójában ülnek nők, a 141 képviselő 33 százaléka nő, ami szinte megegyezik az uniós átlaggal. A Fidesz 44 képviselőjéből heten nők, ez 16 százalékos arányt jelent. A KDNP-nél nyolcból kettő (25%), a Mi Hazánknál hatból egy (16,5%) női képviselő van.
Fontos még megemlíteni, hogy Bujdosó Andrea személyében frakcióvezetőnek, Forsthoffer Ágnes személyében pedig az Országgyűlés elnökének is nőt választott a Tisza párt. A három kormányszóvivő szintén nő, Orbán Anita külügyminiszter pedig megkapta a miniszterelnök-helyettesi pozíciót is.
Az ország első fogyatékossággal élő minisztere
Kátai-Németh Vilmos 16 évesen egy örökletes betegség miatt megvakult, de ez nem törte ketté az életét. Leérettségizett, elvégezte a jogi egyetemet, sőt, aikido mester lett (még egy saját technikát is kifejlesztett Fehér Kard néven, ami kifejezetten a látássérültek önvédelmi képességeit hivatott növelni), és az évek során komolyan foglalkozott esélyegyenlőségi kérdésekkel is.
2024-ben aztán a Tisza felemelkedésével párhuzamosan politikus lett belőle, és hamarosan a párt egyik arcává vált, a kampányban például lefutotta a Gubacsi hídon közlekedő vonatot, hogy felhívja a figyelmet az előző kormány alkalmatlanságára. Április 12-én aztán nagy többséggel megnyerte a választókerületét, majd egy hónappal később letette az esküjét szociális és családügyi miniszterként.
Kátai-Németh lett az ország történetének első fogyatékossággal élő minisztere. A kinevezés nemcsak a felkészültségének és a rátermettségének szól, hanem gesztus is az ország több százezer fogyatékossággal élő állampolgára felé.
Kátai-Németh Vilmoshoz több emlékezetes pillanat is kötődik az elmúlt hónapokból. A választási időszak egyik legmeghatóbb jelenete volt az, amikor édesapja gratulált neki a képviselői mandátum elnyeréséhez, és elérzékenyülve azt kérte tőle, hogy „becsülettel, mindig egyenes derékkal, soha meg nem tört gerinccel” szolgálja a népét.
Újra kérdezhet a sajtó
Az elmúlt években a kormány tagjai csak akkor álltak szóba az újságírókkal, amikor nagyon muszáj volt. A legtöbb minisztert csak futtában, vagy egy épületből kilépve lehetett elkapni, és alig néhányan voltak olyanok, akik hajlandóak voltak egy-két kérdésnél többre is válaszolni ilyen esetekben. Orbán Viktor miniszterelnök évente egy darab sajtótájékoztatót tartott, ezen kívül legfeljebb baráti médiumokkal állt szóba egészen a 2026-os kampányig, és még akkor is jórészt az őt közvetlenül támogató influenszerek műsoraiban tűnt fel.
Ez most megváltozni látszik. Magyar Péter elképesztő tempóban adja a sajtótájékoztatókat, gyakorlatilag minden fontosabb pillanatban kiállt eddig az újságírók elé, kezdve a választás másnapján tartott háromórás nemzetközi sajtótájékoztatójával.
Az első néhány alkalommal voltak olyan médiumok, amelyek képviselői nem jutottak szóhoz. Ezt a szervezők időhiánnyal magyarázták, és hétfőn, a második kormányülés után már mindenki kérdezhetett. Nagyjából 12 órával később, kedd reggel pedig már jött is a következő sajtótájékoztató, ahol ismét lehetett kérdezni a miniszterelnököt. Ehhez még csak hasonló sem történt az elmúlt 16 évben.
A Fidesz-kormány alatt az Országgyűlés elnöke, Kövér László nagyon beszűkítette azt, hogy az újságírók hol dolgozhattak a parlament épületében. A képviselők közül, aki akarta, az könnyen kikerülhette azt a kis területet, ahol kérdéseket tehettek fel nekik. Az eddigiek alapján úgy néz ki, hogy ez is megváltozott a Tisza hatalomra kerülésével. Az újságírók újra szabadabban mozoghatnak a parlamentben, így pedig könnyebben mikrofonvégre tudják kapni a politikusokat.
Magyarország helye Európában van
„Nem leszünk többé bot a küllők között” – Orbán Anita a külügyminiszter-jelölti meghallgatásán így foglalta össze azt, hogy vége annak az időnek, amikor konfliktusról konfliktusra bukdácsolt Magyarország és az EU viszonya. A miniszter ezzel Orbán Viktor 2021. október 23-i beszédére utalt: a miniszterelnök akkor azt mondta, hogy Brüsszel úgy viselkedik Magyarországgal, mintha az ellensége lenne, de nem hagyjuk magunkat, „mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt”.
Az új kormány teljesen új alapra akarja helyezni az EU-val való viszonyt. Orbán Anita szerint a kormány többé nem fog belpolitikai célokból uniós döntéseket blokkolni. Ehelyett konstruktív együttműködésre törekszik az EU intézményeivel, de közben kész vitába is szállni velük, ha az ország érdeke valóban ezt kívánja. Az együttműködés legsürgetőbb célja pedig a Magyarországnak járó, de zárolt uniós források hazahozatala.
Magyar Péter már a kampány során is rendszeresen hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a nyugati szövetségi rendszerben és Európában van a helye. Az új kormány hatalomra kerülésének napján pedig ez az egyértelmű értékválasztás gesztusokban is megnyilvánult. Az új házelnök, Forsthoffer Ágnes első döntésével elrendelte, hogy a parlament homlokzatára újra tűzzék ki az Európai Unió zászlaját, amit Kövér László távolított el onnan 2014-ben. Az alakuló ülés végén pedig a Szózat és a Székely himnusz mellett eljátszották az EU himnuszát, az Örömódát is.
Mozgásba lendültek a bűnüldöző szervek
Az Orbán-kormány idején a közvéleménynek rendre az volt az érzése, hogy a nagy botrányt kavart ügyek kivizsgálása rendkívül lassan halad, és a hatóságok ritkán jutnak el vádemelésig a politikusokkal szemben. A kormányváltás óta azonban ez mintha változóban lenne.
A készenléti rendőrség például bejelentette azt, hogy nyomoz az állítólagos vagyonkimenekítések ügyében, hűtlen kezelés gyanújával. A lépés egyfajta reakció azokra a hírekre, melyek szerint az előző kormányhoz köthető vállalkozók elkezdték kihordani a vagyonukat Magyarországról, tartva a felelősségre vonástól.
Az elmúlt időszak - legalábbis pénzügyi értelemben - legnagyobb botrányában is előrelépés történt mindössze néhány hét alatt. A haladás eddig bántóan hiányzott: hiába tudta minden újságolvasó, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetése több mint 500 milliárd forintnyi közpénzt tékozolt el a gyanú szerint, a Fidesz-kormány alatt szinte semmi nem történt az ehhez kapcsolódó ügyben. A választás után kilenc nappal aztán a legfőbb ügyész bejelentette, hogy ügyészségi hatáskörbe vonja a nyomozást, és azt is elmondta, hogy megoldják, hogy akár Dubajból is visszahozzák az érintettek drága vagyontárgyait.
Két fideszes politikus büntetőügybe is keveredett az elmúlt néhány hétben. Sára Botond budapesti főispánt hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg az ügyészség, mert drága borokat fogadott el egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégtől. A Fidesz egyik volt országgyűlési képviselőjét, Bóna Zoltánt pedig május 11-én őrizetbe vette a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a képviselő saját személyi titkáraként foglalkoztatta egy ismerősét, akinek dolgoznia nem kellett, de a fizetése egy részét vissza kellett adnia Bónának.
A két ügyben közös, hogy kisstílű korrupciós bűncselekményekhez kötődnek (a Sára Botond által elfogadott borok értéke például 70 ezer forint körül volt). Hasonló, sőt, ennél nagyobb volumenű visszaélések időről időre az Orbán-kormány 16 éve alatt is kiderültek. Mengyi Roland volt fideszes képviselő például a börtönt is megjárta, de képviselőtársa, Boldog István és Völner Pál igazságügyi államtitkár is bíróság elé került. A hatóságok mindkettejükre letöltendő börtönbüntetést kértek.
A kérdés az, hogy mi lesz az olyan nagyhalakkal, akik eddig érinthetetlennek tűntek. Magyar Péter ezzel kapcsolatban azt ígérte, hogy mindenkit felelősségre fognak vonni, akinek vaj van a füle mögött. Az elszámoltatás felelőse Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz, aki jelölti meghallgatásán bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal már a nyáron fel fog állni, és vissza fogja szerezni az állam számára a jogtalanul megszerzett vagyonokat. A hivatal feladata nem egyszerű, de egyelőre úgy tűnik, hogy a szándék megvan.