Az Európai Uniónak is van kölcsönös védelmi záradéka, de ez gyengébbnek tekinthető, mint a NATO 5. cikke. Az EU védelmi biztosa változtatni akar ezen, mivel az amerikai hadsereg átgondolja európai jelenlétét.
Az Európai Unió országainak a NATO 5. cikke mellett "többszörös garanciákat" kell nyújtaniuk biztonságuk érdekében, a többi között egyértelmű mechanizmus kidolgozásával arra vonatkozóan, hogy miként működik a blokk saját kölcsönös védelmi záradéka – mondta Andrius Kubilius hétfőn.
"Mi, litvánok, a történelmünk során megtanultuk, hogy jobb, ha többféle garanciát kapunk a biztonságunkra" – magyarázta az Európai Bizottság védelmi biztosa Vilniusban, ahol részt vett a Háborús tanulságok Ukrajnából című konferencián.
"Jó lenne, ha a NATO 5. cikke szerinti garanciák mellett az Európai Unió 42.7. cikke szerinti garanciák is rendelkezésre állnának, világos mechanizmussal, hogy hogyan fogják ezeket végrehajtani. Az is jó lenne, ha garanciák lennének arra, hogy a keleti szárny országai ugyanúgy fognak egymás védelmére kelni, ahogyan ők is készülnek a saját védelmükre" – tette hozzá.
Az EU kölcsönös védelmi záradékát (a Lisszaboni Szerződés 42.7. cikkét) 2007-ben fogadták el, és 2009 óta van hatályban. A NATO megfelelőjéhez hasonlóan ez is elsősorban politikai eszköz, de az 5. cikkhez képest hagyományosan gyengébbnek tekintik.
Ez részben annak köszönhető, hogy a legtöbb EU-tagállam tagja a katonai szövetségnek is, amelyen keresztül a NATO közvetlen parancsnoksága alatt rendszeresen együtt gyakorolnak.
Emellett az USA NATO-ban való részvételét továbbra is meghatározónak tekintik a kisebb európai országok, különösen az Oroszországgal határos országok számára, amelyek közül néhánynak több ezer amerikai katona tartózkodik a területén.
A volt litván miniszterelnök azzal nyitotta ünnepi beszédét, hogy megismételte több európai hírszerző ügynökség véleményét, miszerint Oroszország még az évtized vége előtt készen állhat a NATO 5. cikkelyének tesztelésére.
A fenyegetés láttán az európaiak újrafegyverkeznek, és a Bizottság az év elején egy olyan csomagot terjesztett elő, amely szerint 2030-ig akár 800 milliárd eurót is befektetnek a védelembe. A stratégia kilenc kiemelt területet határozott meg, köztük a lőszereket és a drónokat, valamint négy úgynevezett kiemelt projektet, amelyeket sürgősen finanszírozni kell.
Ezek között a projektek között szerepel a drónfalat is magában foglaló keleti szárnyőrség, mivel a határ menti országokat tekintik a legsebezhetőbbnek Oroszországgal szemben, ahol egyre gyakrabban fordulnak elő hibrid támadások, például légtérsértések.
A csomag operacionalizálása azonban nagymértékben a NATO-ra támaszkodik, mivel a védelem az EU-ban továbbra is szigorúan őrzött nemzeti hatáskör marad.
Donald Trump amerikai elnök júliusban, miután a szövetség megállapodott a védelmi kiadások jelentős növeléséről, kijelentette, hogy Washington továbbra is elkötelezett a szövetség mellett. Ez azután történt, hogy hónapokig gyalázta az alacsonyan költekező országokat, és kétségbe vonta az USA további támogatását.
Az Egyesült Államok a múlt hónapban azt is bejelentette, hogy nem fogja pótolni a Romániában állomásozó dandárt, amint azt kivonják. Washington, Bukarest és Mark Rutte NATO-főtitkár is igyekezett lekicsinyelni a részleges kivonulással kapcsolatos aggodalmakat.
Kubilius felhívása egybecseng Robert Brieger tábornok felhívásával, aki az év elején, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöki tisztségéből való távozása előtt azt mondta, hogy az EU legfelsőbb katonai testülete ajánlásokat fogalmazott meg a 42.7. cikkely operacionalizálására vonatkozóan, és azt "a jövőre nézve alkalmatlannak" minősítette.
Beszédében a biztos amellett is érvelt, hogy a "harcedzett ukrán hadsereg" további biztonsági garanciaként más európai országokban is állomásoztasson csapatokat.
Kubilius szerdán két új védelmi csomagot mutat be: az egyik az új technológiák, például a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia ágazatban való alkalmazásának ösztönzését célozza, a másik pedig a katonai mobilitás javítását és felgyorsítását a kontinentális Európában.