A kétnapos EU-csúcs helyszíne Dánia, amelyet az elmúlt héten egy sor drón felbukkanása rázott meg katonai helyszínek felett is. A napirenden olyan védelmi kezdeményezések állnak, mint egy lehetséges drónfal a kontinens keleti részén, valamint Ukrajna támogatása Oroszországgal szemben.
HIRDETÉS
A 27 uniós vezető először szerdán Koppenhágában gyűlik össze az Európai Tanács informális csúcstalálkozójára, majd csütörtökön az Európai Politikai Közösség ülése következik, amelyen Európa több mint 40 államfője vesz részt.
A dán hatóságok nem kockáztatnak, és "a biztonsági munka egyszerűsítése érdekében" a héten betiltottak minden polgári drónrepülést. A döntés azután született, hogy a múlt héten azonosítatlan drónok miatt ideiglenesen le kellett zárni repülőtereket, és több katonai bázis felett is észleltek repülőket.
A mostani EU-csúcs fő témája az, hogyan lehet a legjobban megvédeni az unió keleti szárnyát, és hogyan lehet felgyorsítani az év elején megkezdett munkát az unió védelmének megerősítése érdekében még az évtized vége előtt.
A találkozót megelőzően az Európai Bizottság egy úgynevezett hatásvizsgálati dokumentumot (Scoping Paper-t) adott ki, amelyben négy olyan kiemelt projektet vázol fel, amelyeket véleménye szerint sürgősen finanszírozni és végrehajtani kell. Ezek közé tartozik egy európai drónfal, egy keleti szárnyőrség, egy légvédelmi pajzs és egy védelmi űrpajzs.
Hogyan építsünk egy "fenntartható" drónfalat?
A drónfalról szóló tárgyalások már a múlt héten megkezdődtek , amikor a keleti szárny 10 tagállama megfigyelőként tárgyalt Mark Rutte NATO-főtitkárral, miután Lengyelországban, Észtországban és Romániában sorozatos légtérsértések történtek, amelyekért Oroszországot okolták (a dániai észleléseket egyelőre nem).
Egy ilyen fal kialakítása azonban "összetett téma" - mondta a héten a francia elnöki palota a csúcstalálkozó előtt -, mert többrétegű megközelítést igényel - hosszú és rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerekkel -, nemcsak a fenyegetések észlelésére és követésére, hanem a lelövésére is.
A vadászgépek használata az olykor igen olcsó drónok semlegesítésére "hosszú távon nem fenntartható", ezért a vezetők számára az lesz a kérdés, "hogyan lehet olyan rendszerünk, amely hatékony és pénzügyileg fenntartható, és amely tanul abból, amit Ukrajnában látunk" - tette hozzá a francia elnöki hivatal.
Berlin hasonlóképpen csökkentette az ilyen fal gyors kiépítésére vonatkozó várakozásokat. Boris Pistorius védelmi miniszter hétfőn a varsói biztonsági fórumon azt mondta, az elképzelés "valószínűleg nem valósul meg a következő három-négy évben".
Ehelyett sürgette a blokkot, hogy "gondolkodjon és cselekedjen prioritások szerint, szerintem vannak mások is. Több képességre és több kapacitásra van szükségünk".
Vitás pontok
A képességek terén a vezetőknek meg kell vitatniuk a SAFE hitelprogramot is, amelyhez már hozzárendelték 150 milliárd eurós keretét, hogy finomhangolják, "hogyan lehet a legjobban használni a vezető nemzetek koncepcióját" - mondta egy névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő. A hitelprogram célja a közös beszerzések fellendítése, az uniós tagállamok közötti interoperabilitás növelése és az európai védelmi ipari bázis megerősítése.
Ahhoz, hogy jogosultak legyenek a pénz egy részére, legalább két tagállamnak ugyanazt az európai gyártmányú felszerelést kell megvásárolnia egy kilenc kiemelt területet - köztük drónokat, drónok elleni technológiát és lőszereket - tartalmazó listáról, és az egyik országnak vezető szerepet kell vállalnia a szerződésekről szóló tárgyalásokban.
A pénz kétharmadát a keleti országok számára kérték és különítették el, amelyek közül néhányan már korábban is követeltek támogatást olyan védelmi projektek finanszírozására, amelyek konfliktusba hozhatják őket más tagállamokkal.
A vezetők között további vita tárgyát képezheti a Bizottság azon javaslata, hogy szervezetei nagyobb szerepet vállaljanak a védelem területén, nevezetesen azáltal, hogy évente felülvizsgálják a tagállamok beszerzéseit a koordináció elősegítése és a képességbeli hiányosságok megszüntetése érdekében.
A nagyobb országok, mint Németország, Franciaország és Olaszország, valószínűleg nem örülnek az ötletnek, míg a kisebb országok, amelyeknek kisebb hadseregük van, valószínűleg támogatják.
Ukrajna csatlakozása és finanszírozása
Ukrajna lesz a másik fő téma, amelyről a vezetők tárgyalni fognak, és Volodimir Zelenszkij elnök is be fog jelentkezni, hogy a frontvonalakon zajló fejleményekről tájékoztasson.
Itt a vezetők két kulcsfontosságú kérdéssel kívánnak foglalkozni: hogyan lehet továbbra is finanszírozni a háború sújtotta országot, hogy az továbbra is meg tudja védeni magát az orosz agresszorral szemben, és hogyan lehet fenntartani az EU-csatlakozási folyamat lendületét.
"Strukturálnunk kell az Ukrajna számára a jövő évtől kezdődő finanszírozás lehetőségét" - mondta az EU magas rangú tisztviselője, tekintettel arra, hogy a béketárgyalások kilátásai csekélynek tűnnek, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra sem hajlandó találkozni Zelenszkijjel.
A teljes körű invázió kezdete óta az EU-ban befagyasztott közel 200 milliárd eurónyi orosz pénz felhasználása "természetesen napirenden lesz" - tette hozzá a tisztviselő, hangsúlyozva azonban, hogy "ez egy nagyon összetett kérdés, sok pénzügyi és jogi vonatkozással".
A vezetőknek - mondta - politikai iránymutatást kell adniuk arról, hogyan kívánnak eljárni.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke eközben megnyitja a 27-ek tanácskozását arról, hogy módosítsák-e a csatlakozási szabályokat úgy, hogy a csatlakozási klaszterek megnyitása ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel történjen.
Jelenleg a csatlakozási folyamat minden egyes lépése a tagállamok egyhangúságát igényli. Ukrajna csatlakozási kérelmét Magyarország akadályozza, amely az energiabiztonságra, a mezőgazdasággal kapcsolatos aggályokra, illetve az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos aggályokra hivatkozva megvétózta az első tárgyalási csoport megnyitását.
A szabály módosításához egyhangúságra lenne szükség, de a Tanács vezetőjének "nincs az a benyomása, hogy ez teljesen lehetetlen" - mondta a magas rangú tisztviselő.
Egy második, nagyobb csúcstalálkozó
Ukrajna és az általános európai biztonsági helyzet a csütörtökön tartandó EPC-csúcstalálkozón is központi téma lesz, amelyen az uniós vezetők mellett több mint egy tucat más vezető is részt vesz a kontinensről. Köztük van Keir Starmer brit miniszterelnök, Recep Tayyip Erdoğan török elnök, valamint a Nyugat-Balkán és a Kaukázus vezetői.
A vezetők a hagyományos és hibrid fenyegetésekkel, a gazdaság biztonságával és a migrációval foglalkozó kerekasztal-beszélgetéseket tartanak.
Emellett időt hagynak arra is, hogy két- vagy többoldalú formátumban találkozzanak, és megvitassák az egyéb érdeklődésre számot tartó területeket. Franciaország és Olaszország például a kábítószer-kereskedelem elleni európai koalícióval foglalkozó ülésen elnököl majd.