Az Anthropic kutatási alapot és kormányzati útitervet mutatott be arra az esetre, ha az MI növeli a munkanélküliséget; a vezérigazgató szerint az MI-cégekre kivetett adó univerzális alapjövedelmet is finanszírozhat.
A Claude MI-modell létrehozója, az Anthropic lett a legújabb nagy piaci szereplő, amely elismeri, hogy saját technológiája felforgathatja a munkaerőpiacot; a cég szerdán 200 millió dolláros (173 millió eurós) kezdőkeretet különített el annak kutatására, milyen hatással van a mesterséges intelligencia a munkahelyekre és a tágabb gazdaságra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A pénz a vállalat által „Economic Futures Research Fund”-nak nevezett alapba kerül, amely az általa ígéretesnek tartott közpolitikai intézkedések kutatási kísérleteit és értékelését finanszírozza.
Az Anthropic emellett egy 150 millió dolláros (130 millió eurós) ösztöndíjprogramot is létrehoz, amely saját megfogalmazása szerint pályájuk elején járó szakembereknek segít majd abban, hogy az MI előnyeit az Egyesült Államok-szerte a helyi közösségekhez eljuttassák.
Egy személyes honlapján közzétett esszében Dario Amodei vezérigazgató amellett érvelt, hogy a mesterséges intelligencia a korábbi technológiai változásoknál jóval nagyobb és tartósabb munkaerőpiaci zavarokat okozhat, és felvetette, hogy az MI-vállalatokra kivetett adók egy napon akár egyetemes alapjövedelmet is finanszírozhatnak.
„Egy ilyen világban a fő kihívás nem a növekedés ösztönzése lesz, hanem annak megtalálása, miként részesülhet mindenki az előnyökből” – írta Amodei, hozzátéve, hogy nem akar „vészmadárként tetszelegni”.
Többlépcsős terv a növekvő munkanélküliség kezelésére és az MI-nyereség megosztására
Az Anthropic által vázolt keretrendszer három szinten írja le, miként reagálhatna az amerikai kormány az MI által kiváltott zavarokra: 5, 10, illetve egy meg nem határozott, „példátlan” szintű munkanélküliség esetén.
A legutóbbi, múlt héten közzétett amerikai munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt.
A legsúlyosabb forgatókönyvben a vállalat szerint tartós támogatásra lenne szükség; példaként az egyetemes alapjövedelmet, az állami vagyonalapokat és a tulajdonrészek megosztását említi az MI által termelt vagyon szétosztásának lehetséges módjaiként.
Amodei szerint az egyetemes alapjövedelmet az „érintett vállalatokra” kivetett adókból vagy a tőkenyereségadó emeléséből lehetne finanszírozni.
A bejelentés azt követi, hogy az OpenAI hétfőn megígérte: gondoskodik arról, hogy az MI-ből származó nyereségből a társadalom „széles körben részesedjen”.
Sam Altman vezérigazgató nemrég Bernie Sanders amerikai szenátorral találkozott, hogy megvitassák: egy közvagyonalapon keresztül tulajdonrészt kellene adni a lakosságnak az MI-cégekben. Mindkét vállalat tőzsdei bevezetésre készül.
Donald Trump amerikai elnök szerdán közölte, hogy hamarosan találkozik a mesterségesintelligencia-iparág vezetőivel, hogy a közvélemény számára történő „visszaadásról” egyeztessenek, és az újságíróknak azt mondta: „ha ezt megtesszük, a lakosság nagyon gazdag lesz”.
Az Anthropic azt is javasolja, hogy a kormányoknak legyen lehetőségük „blokkolni vagy visszatartani” azokat az MI-modelleket, amelyek „jelentős kockázatot hordoznak katasztrofális károk” okozására.
Amodei szerint a felügyelet szigorának meg kellene egyeznie az amerikai légügyi szabályozáséval: a modelleket bevezetésük előtt tesztelni és auditálni kellene, mivel a mesterséges intelligencia – akárcsak a repülőgépek, az autók vagy a gyógyszerek – „nagy számú ember halálát okozhatja, ha rosszul tervezik meg vagy helytelenül működtetik”.