Az EU–Mercosur partnerségi megállapodás a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozását irányozza elő. Az egyezmény 25 évnyi egyeztetés után most ratifikáció előtt áll. Azonban az Európai Bizottság által kidolgozott folyamatot számos ágazat vitatja.
HIRDETÉS
Az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur-blokk jelenleg számos uniós termékre magas exportvámot szab ki. Néhány figyelemre méltó példa: autók (35%), borok és szeszes italok (akár 35%), sajtok (28%) és gépek (akár 20%).
Az EU–Mercosur partnerségi megállapodással ezek a vámok megszűnnek vagy jelentősen csökkennek, ami új lehetőségeket teremt egy 780 millió fogyasztóból álló piac számára, amely a világkereskedelem 25%-át teszi ki.
Az Európai Bizottság nemrégiben terjesztette elő javaslatát a 2024 decemberében létrejött politikai megállapodás ratifikációs folyamatára vonatkozóan. A gazdák, a környezetvédők, az Európai Parlament egyes csoportjai és néhány tagállam azonban ellenzi a megállapodást.
„Ez kockázatos vállalkozás, mert ha a nemzeti parlamentek ratifikálják a teljes megállapodást, előfordulhat, hogy egy részük ellenzi a szöveget, ahogy az korábban már megtörtént” – magyarázza Peggy Corlin, az Euronews vezető kereskedelempolitikai tudósítója.
„Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy különválasztja a kereskedelmi és a politikai részt, így a tagállamok tanácsa minősített többséggel szavazhat a szövegről. Az Európai Parlament szintén szavaz majd róla, egyszerű többséggel, ami növeli a gyors megvalósítás esélyét” – tette hozzá.
Franciaország, Lengyelország és Olaszország a legszkeptikusabb tagállamok közé tartoznak, mivel tartanak a jelentős agráripari szektorukra gyakorolt hatásától. Ahhoz, hogy a kereskedelmi megállapodás hatályba lépjen, legalább 15 tagállamnak kell igennel szavaznia, ami az EU népességének 65%-át teszi ki.
A mezőgazdasági szektor az egyezmény egyik legnagyobb kritikusa, ezért az Európai Bizottság nemrégiben egy védőintézkedéseket tartalmazó új jogi szöveggel egészítette ki a megállapodást. Az intézkedések közé tartoznak a legérzékenyebbnek tartott termékek (például marha- és baromfihús, cukor, rizs és méz) importját korlátozó kvóták, valamint egy 6,3 milliárd eurós alap a piaci válságok által érintett gazdák megsegítésére.
Új geopolitikai álláspont az „Amerika mindenek előtt” után
A gyorsabb ratifikáció egyik mozgatórugója a geopolitikai helyzet változása azóta, hogy a Mercosurral folytatott tárgyalások mintegy 25 évvel ezelőtt megkezdődtek.
„Latin-Amerika legfontosabb kereskedelmi partnere Kína lett. Feltétlenül meg kell kötnünk ezt a megállapodást, hogy Latin-Amerika számára is fontosabb kereskedelmi partnerré váljunk” – mondta Karel Lannoo, a brüsszeli székhelyű agytröszt, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) vezérigazgatója.
„A szinte botrányos EU–USA kereskedelmi megállapodás után az uniót megbízhatatlan partnernek tekinthetik” – mondta Lannoo az augusztusban megkötött megállapodásról, amely az USA-ba exportált uniós áruk mintegy 70%-ának esetében 15%-ra emeli a vámokat.
A Mercosur-megállapodás az alapvető nyersanyagokhoz való hozzáférést is növeli, ami jelentős hatással lehet az unió iparára. „Ez ismét lehetőséget nyújt számunkra, hogy drasztikusan csökkentsük a Kínától való óriási függőségünket, amely észrevétlenül alakult ki” – mondta a CEPS elemzője.
Egy baloldali EP-képviselőcsoport előterjesztetett egy határozattervezetet, amely a Mercosurral kötött megállapodás ratifikációs folyamatának blokkolását célozza az Európai Bíróság előtt, bírálva az Európai Bizottság által javasolt megoldást.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalomgyártás: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones