Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Képes-e túllépni az EU az Izrael elleni szankciókkal kapcsolatos nézeteltéréseken?

Képes-e túllépni az EU az Izrael elleni szankciókkal kapcsolatos nézeteltéréseken?
Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Isabel Marques da Silva
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Az Európai Bizottság elnöke először javasolt büntetőintézkedéseket Izrael ellen a Gázai övezetben fennálló romló humanitárius helyzet miatt. Ursula von der Leyen azonban elismerte, hogy az uniós tagállamok közötti megosztottság miatt a szankciók jóváhagyása nehéz lesz.

HIRDETÉS

Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló e havi beszédében jelentette be a javaslatot, pár héttel a gázai háború második évfordulója előtt. Az Európai Bizottság elnöke szokatlanul élesen bírálta a zsidó államot, és kritizálta az izraeli katonai hadművelet mértékét, amely szerinte „ember okozta éhínséget” idézett elő a palesztin területen. 

A 2023. október 7-i Hamász-támadásokat követően, melynek során 1200 ember vesztette életét és 250 túszt ejtettek, Izrael nagyszabású katonai műveletet indított a Gázai övezetben, amely a Hamász vezette gázai kormány adatai szerint már több mint 64 000 halálos áldozatot követelt.  

Hogy a tel-avivi kormányt cselekvésváltásra kényszerítse, az Európai Bizottság egy intézkedéscsomagot javasolt, melynek legfontosabb része az EU-Izrael Társulási Megállapodás kereskedelmi részének felfüggesztése volt.  Becslések szerint ez az izraeli exportőröknek 227 millió eurós veszteséget jelentene. 

Az intézkedés végrehajtásához a 27 tagállam minősített többségi szavazata szükséges, amit nehéz lesz elérni. 

©
© Euronews

„Európában nagyon erős a megosztottság. Az egyik oldalon ott vannak azok az országok, amelyek tovább akarnak lépni a szankciókkal, és úgy vélik, hogy Palesztinának joga van államként létezni, akik hisznek a kétállami megoldásban, és még több intézkedést sürgetnek” – mondta Maïa de La Baume, a témával foglalkozó Euronews-riporter. 

„A másik oldalon pedig azok az országok állnak, amelyek történelmi kapcsolatokat ápolnak Izraellel – Németország, Ausztria, Csehország – amelyek meg akarják őrizni az általuk szentnek tartott kapcsolataikat Izraellel” – tette hozzá. 

A javasolt csomag tartalmazza az EU–Izrael kétoldalú együttműködési program költségvetési forrásainak felfüggesztését, valamint szankciókat izraeli miniszterek ellen gyűlöletkeltés miatt, illetve a Ciszjordániában pusztítást okozó erőszakos telepesek ellen. 

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter az Európai Bizottság bejelentésére úgy reagált, hogy ez „partnerek között elfogadhatatlan viselkedés”. 

A Parlament erős megosztottság mellett határozatot fogadott el

©
© Euronews

Az Európai Parlament (305 igen, 151 nem és 122 tartózkodás mellett) elfogadott egy határozatot, amely intézkedéseket követel a gázai háború befejezésére és az izraeli-palesztin konfliktus megoldására.  

Hildegard Bentele (Németország/EPP), az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnöke szerint „ez nem a megfelelő pillanat” a szankciókhoz, különösen kereskedelmi szinten. 

„A határozatunkban jelezzük, hogy a humanitárius helyzet javult. Én inkább feltételes (kereskedelmi) felfüggesztést javasolnék, vagy ösztönzést adnék Izraelnek, nem pedig büntetést” – mondta Bentele. 

Ezzel szemben kollégája, Lynn Boylan (Írország/Baloldal), a palesztin kapcsolatokért felelős küldöttség elnöke úgy véli: „Ha korábban léptünk volna, az nagyon erőteljes üzenet lett volna, és valószínűleg több ezer életet mentett volna meg.” 

Az EU történelmileg a kétállami megoldást támogatta, ahol Izrael és Palesztina békésen élhet egymás mellett. A 27 EU-tagállam közül eddig csak 10 ismerte el Palesztina szuverenitását. Spanyolország, Írország és Szlovénia a háború kitörése után tette meg ezt, míg Franciaország, Belgium, Málta és Luxemburg nemrégiben jelezte, hogy ugyanezt kívánja tenni. 

Bentele képviselő szerint ez kockázatos lépés: „Biztosítanunk kell, hogy ez az új palesztin állam elismerje Izrael létjogosultságát, mert ez a fő probléma a térségben, és azt, hogy ne adjon menedéket terroristáknak.” 

Boylan képviselő azonban üdvözölte a kezdeményezést, mondván: „Az EU-nak el kell ismernie Palesztina államiságát, de számomra az elsődleges cél az öldöklés leállítása, mert  ahhoz, hogy egy állam létrejöhessen, egy palesztinok lakta Palesztinára van szükségünk.” 

Nézze meg a videót itt! 

Újságíró: Isabel Marques da Silva 

Tartalomgyártás: Pilar Montero López 

Videókészítés: Zacharia Vigneron 

Grafika: Loredana Dumitru 

Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Megvalósul az EU–Mercosur partnerség?

Kudarcot vall az EU az erdőtüzek megelőzésében?

Végre tudja hajtani az EU a sajtószabadságról szóló új törvényt?