Pepinster városa még mindig magán viseli a 2021 júliusában Kelet-Belgiumot sújtó drámai árvizek okozta sebeket. A víz egyes épületek első emeletéig emelkedett, hét ember halálát okozva, az összes üzletet, egy iskolát és a helyi önkormányzatot bezárták.
A képek sokkolták az Európai Uniót, hiszen ugyanaz a zuhogó eső és árvíz sújtotta Németországot és Hollandiát is. A veszteség tragikus méreteket öltött: 240 haláleset és körülbelül 50 milliárd eurós kár. Pepinster polgármestere számára ez a rendkívüli időjárási esemény valóságos ébresztőként szolgált a klímaváltozás következményeire emlékeztetve.
„Szerintem még csak az elején járunk, és feltétlenül meg kell tennünk egy sor sokkal fontosabb intézkedést, azt mondanám, sokkal alapvetőbb strukturális intézkedéseket, hogy kezelni tudjuk ezt a jelenséget. A területrendezési tervezéssel kell kezdenünk, folyóparti fejlesztéssel. Itt van a Fagnes, ez a lápos, tőzeges táj, azt kell mondjam, hogy ez a régió szivacsa, hogyha esik az eső, és ezt a tájat meg kell újítani, hogy ismét betölthesse a szerepét” - mondta Philippe Godin, Pepinster polgármestere.
A brüsszeli Zöld Hét középpontjában a vízgazdálkodás klímaválsággal szembeni alkalmazása áll. Ebben a hónapban közzétett jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vészharangot kongatott: Európa lakosságának 12%-a él veszélyeztetett területeken. Ezek a szélsőséges jelenségek a jövőben valószínűleg megszaporodnak és felerősödnek, de az EU nincs kellően felkészülve. Az Uniónak két fronton kell előre lépnie.
„Két fő dolog van: egyrészt a pénzügyi források. Ez azt is jelenti, hogy minden alkalmazkodási politikát integrálni kell az európai pénzügyi keretbe. Az országoknak jelentős mértékben kell befektetniük az alkalmazkodási politikákba. Ez az egyik dolog. A másik dolog a gyakorlat megváltoztatása. A természetre épülő megoldások megvalósítása. Ez a leghatékonyabb. És ez nem feltétlenül kerül többe. De ehhez tényleg modellváltás, szemléletváltás, szinte kulturális változás kell" - nyilatkozta Alain Maron, belga éghajlatváltozási miniszter.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az áradások elsősorban Észak-Nyugat-Európában és a kontinens közepén erősödhetnek fel.