Széleskörű válság sújtja a brit közszolgálati televíziót, miután lemondott két csúcsvezetője. Emellett egy kiszivárgott dosszié szerint a vállalat arab nyelvű szolgáltatása a Hamász narratíváit erősítette, és csökkentette az izraeli szenvedéseket a gázai háború során.
Távozik a BBC brit közszolgálati médiavállalat két csúcsvezetője, Tim Davey vezérigazgató és Deborah Turness hírigazgató. A BBC munkatársainak írt levelében Davey elismerte, hogy a vállalat munkájában hibák történtek, amelyekért vállalnia kell a felelősséget.
A botrány azután robbant ki, hogy a The Telegraph megszerezte Michael Prescott volt újságíró és BBC-tanácsadó feljegyzését, amelyet a médiavállalat igazgatóságának címzett. Ebben azzal vádolta volt munkaadóját, hogy szándékosan félremagyarázta az elnök szavait a tavaly sugárzott egyórás „Trump: Második esély?” című műsorban.
Mint kiderült, manipuláltan idézték Donald Trump 2021. január 6-án, a capitoliumi zavargások előtt mondott beszédét, összevágva annak két részletét, amelyek között 50 perc különbség és eltérő kontextus mutatkozott.
Prescott azt állítja, hogy a BBC vezetői figyelmen kívül hagyták figyelmeztetéseit, és több panaszát is elutasítottak, hivatkozva arra, hogy a műsort egy független vállalkozó készítette a vállalat számára. Hasonló csapdába már belefutott a társaság az év során, amikor egy olyan félrevezető anyagot közölt Gázáról, melyet szintén egy külsős vállalkozó készített, de a riportfilm tartalmát a megrendelő nem ellenőrizte.
A BBC állítólag hétfőn bocsánatot fog kérni Donald Trumptól, miután Caroline Leavitt elnöki szóvivő „baloldali propagandagépezetnek és hamis médiának” nevezte a társaságot.
Súlyos aránytalanságok és elfogultságok Gáza ügyében is - a BBC világméretekben terjesztette a Hamász hazugságait
Ugyancsak Prescott készítette el azt az adatgyűjteményt, amely azt bizonyítja, hogy a médiavállalat arab szekciója (BBC Arabic) „szisztematikusan terjesztett ellenőrizetlen információkat a Hamas forrásaitól”, és az izraeli civilek és túszok elleni erőszakot „aránytalanul csekély hangsúllyal” kezelte. A kiszivárgott irat szerint a problémákra többször is figyelmeztették a vezetést, de nem történt érdemi lépés.
A BBC elismerte a dokumentum létezését, de azt „nem hivatalos visszajelzésnek” nevezte, és tagadta, hogy szándékos elfogultság történt volna. Itt meg kell említeni, hogy 2024 novemberében több száz BBC-munkatárs írt levelet a vezetés címére, amelyben azt állítják, hogy a szerkesztőség Izrael felé elfogult, és elhanyagolja a palesztin civil áldozatok történeteit. A levél szerint a vezetés „politikai nyomás alatt” torzította a háborús tudósításokat.
A BBC-n belüli szakmai és politikai megosztottság jele, hogy a levelet jórészt részben az arab és ázsiai háttérrel rendelkező újságírók írták alá, akik szerint a szerkesztőség „anglocentrikus politikai narratívát” erőltet a gázai háborúval kapcsolatban.
Már Prescott gyűjtése előtt a Centre for Media Monitoring 2024-es átfogó elemzése több mint 35,000 BBC-tartalmat vizsgált, és arra jutott, hogy a társaság gyakran kettős mércét alkalmaz: a palesztin szenvedést hangsúlyozza, de Izrael cselekményeit „szisztematikusan kontextus nélkül” mutatja be.
Trevor Asserson brit jogász – aki korábban is a BBC Közel-Kelet-tudósításait elemezte – egy független vizsgálat során úgy találta, hogy a szolgáltató legalább 1,500 alkalommal sértette meg saját szerkesztőségi irányelveit az október 7. utáni időszakban.
Mik a konkrétumok? Hitler-rajongó is szerepelt a műsorokban
A leginkább szembeötlő gyakorlat az, hogy a BBC tudósításai sosem nevezték a Hamászt terrorszervezetnek. Erről azonban nem a most távozó vezetők tehetnek, mivel a társaság évtizedes irányelve szerint a nemzetközi jogi definíció hiányában az al-Kaidát, az IRA-t, az ISIS-t, és több hasonló szervezetet sem minősítettek.
Ez a gyakorlat felülvizsgálatra szorul, mert például az ISIS vagy a Hamász esetében „militáns szervezetet” emlegetni eleve félrevezető, és azt is sugallhatja, hogy nemzeti felszabadító szervezetekről van szó.
A Prescott-jelentés gyűjtése szerint a BBC Arabic sorozatosan nyújtott platformot azoknak az újságíróknak, akik a sajtóban szélsőséges antiszemita kijelentéseket tettek. Az egyik megszólaló férfi azt hirdette, hogy a zsidókat el kell égetni, „ahogy Hitler is tette”, és ő 18 hónap alatt 244 alkalommal szerepelhetett vendégként a BBC Arabic csatornán.
Egy másik személy, aki a sajtóban az izraelieket embertelennek, a zsidókat pedig általában „ördögöknek” nevezte, 522 alkalommal jelent meg a műsorszámokban ugyanebben az időszakban. Prescott szerint „nehéz bármi másra következtetni, mint arra, hogy a BBC Arabic történetfeldolgozása az izraeli szenvedések minimalizálására és Izrael agresszorként való ábrázolására irányult”.
A volt BBC-munkatárs megemlíti azt is, hogy többször emlegettek a műsorokban „izraeli népirtást”, annak ellenére, hogy az ezzel foglalkozó Nemzetközi Büntető Bíróság elé még nem került erre mutató bizonyíték.
Az elemzések szerint a BBC fő weboldalán 3 év alatt összesen 19 történet jelent meg az izraeli túszokról, míg az arab csatornán egy sem. A fő weboldalon négy Hamász-kritikus anyag látott napvilágot, míg az arab oldalon teljesen mellőzték ezt a témát.
A gyűjtés olyan libanoni eseteket is tartalmaz, amelyek torzított vagy félrevezető formában jelentek meg a BBC műsoraiban. Ilyen volt például, amikor a BBC Arabic beszámolt a Golán-fennsíkon fekvő Majdal Samsz faluban történt rakétatámadásról, amelyben kilenc gyermek vesztette életét. A támadást a hírszerzési jelentések szerint a libanoni Hezbollah hajtotta végre, ám a BBC Arabic tudósítása a szervezet tagadó nyilatkozatára helyezte a fő hangsúlyt, miközben nem említette részletesen a civil áldozatokat. Egy nappal később a csatorna egy újabb anyagban már Izraelt nevezte meg a támadás felelőseként – egy olyan verzióban, amelyről később kiderült, hogy téves volt.
Nagypolitikai ügy a BBC további sorsa
A BBC Arabic nem pusztán médium, hanem stratégiai befolyási csatorna: a brit „soft power” egyik pillére a Közel-Keleten, amely évtizedek óta a nyugati hírek legfontosabb arab nyelvű forrása.
A szolgáltatás több mint 40 millió nézőt és hallgatót ér el hetente a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az arab diaszpórában. Az arab nyelvű szolgálat – televíziós, rádiós és digitális platformokon – a brit külpolitika kulturális-kommunikációs eszközeként is működik, és részben az Egyesült Királyság Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Minisztériuma (FCDO) finanszírozza.
Emiatt a mostani elfogultsági vádak nemcsak sajtóetikai kérdések, hanem diplomáciai és geopolitikai kockázatot is jelentenek London számára, mivel a BBC Arabic hitelessége közvetlenül hat a brit imázsra az arab és a muszlim világban.
A brit alsóházban február végén külön ülés foglalkozott a BBC Közel-Kelet-tudósításaival, aminek során több képviselő „kulturális elfogultságot” és „szerkesztőségi lazaságot” emlegetett. Lisa Nandy kulturális miniszter a fentebb említett és megbírságolt gázai dokumentumfilmet „a pártatlanság szívébe döfött tőrnek” nevezte. A BBC felülvizsgálatát már korábban is követelte több parlamenti bizottság, különösen a Public Accounts Committee, amely szerint a BBC „nem képes hatékonyan kezelni saját kulturális elfogultságait”. A Konzervatív Párt és több jobboldali médium hosszabb ideje támadja a BBC-t „progresszív elitista narratíva” miatt, míg a baloldal a „jobboldali politikai befolyástól” tart. Ily módon a mostani ügy mindkét oldal számára muníció.
Mi várható?
A BBC körüli válság nem egyedi szerkesztőségi hiba, hanem olyan mély intézményi kérdéseket vet fel, amelyek más globális szolgáltatókra nézve is elgondolkodtatók. Ilyen kérdés, hogy meddig tartható fenn a pártatlanság a geopolitikai háborúk idején, hogyan érvényesíthető a szerkesztőségi felelősség a globális nyelvi hálózatokban (arab, spanyol, kínai stb.), és milyen politikai árnyalatokkal jár, ha egy hírszolgáltató a nemzetbiztonságot is érintő konfliktusról tudósít.
Hasonló dilemmák korábban a CNN-nél a gázai háború tudósítása, illetve az Al Jazeera angol nyelvű csatornáján a katari külpolitikai érdekek megjelenése kapcsán is felmerültek.
A jelenlegi helyzetben a BBC egyszerre áll újságírói, politikai és etikai nyomás alatt, és erősen valószínűsíthető, hogy a következő hónapokban további vizsgálatok indulnak a finanszírozás, a szerkesztőségi kultúra és a nemzetközi hálózat működése ügyében. Ennek előjele a két vezető szereplő hirtelen távozása is.