HIRDETÉS- Lesz-e vajon egyszer közös európai hadsereg? Ez két előnnyel is járna. A tagállamok egyrészt csökkenthetnék védelmi kiadásaikat, másrészt egységes hangon szólalnának meg a diplomáciában. Mi a véleménye? – kérdezte Simon Franciaországból.
– Azért ez egy kicsit komplikáltabb ügy – válaszolta Jean-Pierre Maulny, a párizsi Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese. – Először is közös külpolitika kellene. Amikor például az ENSZ-ben szavazást tartottak a független Palesztina elismeréséről, az európai országok nem voltak egységesek a kérdésben. De Koszovó esetében sem. Gyakorlatilag a mai napig nincs egység a tagállamok külpolitikáiban. Abban is meg kellene egyeznünk, miképp vonjuk be fegyveres erőinket.
Vegyük Mali példáját. A franciákon kívül más nem küldött csapatokat a térségbe, csupán logisztikai felajánlások érkeztek néhány európai partner részéről.
De az eddigi gyakorlati példákból is érdemes tanulnunk.
Lássuk csak az 1989-ben megalakult Francia-Német Brigád, a BFA esetét, ami egyfajta mini európai hadseregként is értelmezhető. Rengeteg gyakorlati problémával kellett szembesülnünk. A katonák például nem értették egymás nyelvét, de még angolul sem beszéltek. Ráadásul a két hadseregben a szabályok is mások. Kezdve azon, hogy milyen ügyekben emelhetnek panaszt a katonák egészen addig, hogy mikor és hogyan kaphatnak állami nyugdíjat.
Az is nagy probléma, hogy a hadászati eszközök sem egységesek. Legalább 17 különböző típusú harckocsit használnak a tagállamok. Talán mondanom sem kell, hogy ez nem könnyíti meg az együttműködést.
Azt azért nem mondanám, hogy nem történtek előremutató lépések, de nagyon lassú a haladás – mondta Jean-Pierre Maulny, a párizsi Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese.
Ha kérdezne szeretne tőlünk, keresse fel az euronews honlapját vagy közösségi oldalainkat.