EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Hogyan halászhatnak kevesebbet és környezetbarátabban Európa halászai?

Együttműködésben a The European Commission
Hogyan halászhatnak kevesebbet és környezetbarátabban Európa halászai?
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Denis LoctierEuronews
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button

Az olyan civil szervezetek, mint a WWF európai támogatást vesznek igénybe, hogy segítsék a halászokat az átmenetben. Meg szeretnék mutatni, hogy ez hosszú távon a környezetet és magukat a kisüzemi halászokat is segíti.

Az Ocean eheti epizódja arról szól, hogyan lehetséges a kisméretű halászatok számára fenntartható módon űzni tevékenységüket, miközben többet is kereshetnek ezzel.

"Egész életemben azt láttam, ahogyan a házam előtt ringatóznak a halászcsónakok a tengeren – elképzeltem, hogy egy napon olyan leszek, mint ők. A halászat mindig is lenyűgözött."

Šime Barić scampit halászik a Velebit-csatornában, ami Horvátország legikonikusabb és legértékesebb tengeri fogása. De a scampi magas értéke ellenére Šime úgy döntött, hogy kevesebbet horgászik.

Šime csónakjának mérete és felszerelésének típusa miatt hivatalosan „kishalásznak” számít. Az ilyen kézműves halászokat gyakran háttérbe szorítja a halászati ipar, miközben fontos szerepet játszanak kulturális és gazdasági szempontból is az olyan kis tengerparti közösségekben, mint Šime faluja, Barić Draga. 

Šime Barić, Scampi halász, Roza Fishing

„Itt, ebben a régióban a horgászaton kívül tényleg nincs más bevételi forrás. Talán csak így lehet itt egész évben dolgozni és pénzt keresni."

Kedvező időben, körülbelül két reggelből egyen Šime ellenőrzi a ketreceket, amelyeket a tengerfenéken helyezett el.

Šime Barić, Scampi halász, Roza Fishing

"Ebben a csatornában nincs fenékvonóháló. Erről a területről az összes scampit válogatott felszereléssel fogták ki – vagyis csak a nagyobbakat, amelyek nem tudnak átférni a hálón. A tengerfenék és a rákok sértetlenek maradnak, tehát ez így valóban prémium termék."

Manapság Šime Marina Mašanovich-al dolgozik, aki a Zágrábi Egyetem oceanológusa. Ő maga is egy halász lánya, és PhD-kutatási projektjét arra használja fel, hogy segítsen az olyan halászoknak, mint Šime, hogy még inkább szelektívebbé tegyék horgászatukat. El akarják kerülni, hogy kisebb scampikat kapjanak el, amelyeket ugyan törvényes kifogni, de olyan olcsón lehet csak eladni, hogy nem érik meg a fáradságot.

Marina Mašanović,  PhD- diák a Zágrábi Egyetemen

"Elvégeztem egy elemzést, és megállapítottam, mekkora a halászháló optimális szembősége, hogy a halászoknak többé ne kelljen a fogás kiválogatásával foglalkozniuk. Így csak nagyobb egyedeket fognak ki, amelyek a legjobban megfelelnek a piacnak."

Šime visszaereszti az összes kifogott nőstényt – még a nagyobbakat is, amelyeket könnyen eladhatna 35 euróért kilónként. Ezek a nőstények akár ezer ikrát is tudnak produkálni – így Šime számára elengedésük nagyobb fogásokat jelent a jövőben. [https://wwf.exposure.co/putting-back-today-to-catch-more-tomorrow\]

Ez a nőstény scampi újra szabadon gyorsan visszaúszik a tengerfenék felé. Valószínűleg túléli a találkozást.

Marina Mašanović, PhD- diák a Zágrábi Egyetemen

"Ezt a jelenlegi szabályozás nem írja elő – egyes halászok saját kezdeményezésükre teszik ezt. Sokat jelentene azonban, ha törvényben tiltanák meg azoknak a nőstényeknek az elfogását, amelyeknek ikrájuk van.”

Annak, hogy a kevesebb mennyiség kifogását választják, megvannak a költségei – például az új szelektív felszerelés drága lehet. De az olyan civil szervezetek, mint a WWF európai támogatást vesznek igénybe, hogy segítsék a halászokat ebben az átmenetben. Meg szeretnék mutatni, hogy ez hosszú távon a környezetet és magukat a kisüzemi halászokat is segíti. A fenntartható módon kifogott halak és tenger gyümölcsei magasabb értéket képviselnek, jobban megfelelnek a drágább éttermeknek – így a szelektívebb megközelítéssel a halászok kevesebbet dolgozhatnak, miközben többet keresnek.

Fabijan-Hrvatin Peronja, a WWF Adria projektmenedzsere

"Összekapcsoljuk őket a piaccal. Szövetkezeteket alakítunk, üzleti terveket készítünk számukra. Márkákat építünk, olyan márkákat, amelyeket a vásárlók felismernek és értékelnek. Meg akarjuk különböztetni ezeket a fenntartható módon dolgozó halászokat a többi halásztól. Azt akarjuk, hogy a tengerből élő halászok legyenek egyben a tenger őrzői is, hogy megvédjék ezt a forrást az eljövendő nemzedékek számára is."

Ezzel a támogatással a helyi kézművesek fenntartható halászati szövetkezetet hoztak létre, és egy vadonatúj halpiac megnyitása előtt állnak. A WWF számára az ilyen példák azt bizonyítják, hogy megfelelő segítséggel a Földközi-tenger több halásza szeretne kevesebbet halászni és többet keresni – ezzel segítve a halpopuláció helyreállítását, miközben megőrzi munkahelyét és szakmai örökségét.

Marco Costantini, a WWF Köldközi-tengeri Programirodájának halászati projektmenedzsere

„Az ötlet az, hogy bemutassuk: a halászat fenntartható módja lehetséges azzal, ha a terepen támogatjuk a kézműves halászokat vagy azzal, hogy segítünk nekik szövetkezeteket kialakítani. Ezáltal pályázhatnak az Európai Tengeri, Halászati és Akvakulturális Alap (EMFAF) pénzügyi támogatásaira, így korszerűsíthetik hajóikat, lecserélhetik hálóikat és növelhetik a szelektivitásukat.”

Vannak más megoldások is. Egyes turisztikai területeken a kézműves halászok idegenvezetőként kezdenek dolgozni. A görögországi Kythnos szigetén találkozunk Christosszal és Leával: miután a környéken a fogások nagymértékben csökkentek, ez a halász-házaspár horgászturisztikai vállalkozást alapított.

Christos Iliou, kythnos-i halász és idegenvezető

„A problémát a túlhalászat jelenti. Mivel sok a csónak, ahonnét nap mint nap kidobják a hálót, egyre kevesebb a hal. Óriási a visszaesés és évről évre egyre rosszabb a helyzet. A halászat az egyetlen munka, amit ismerek. De most, a horgászturizmusnak köszönhetően, ismét visszatérhetünk a tengerhez – a tengerhez, amit szeretek."

A hajón töltött nap során a turisták megtanulhatják, hogyan dolgoznak a kézműves halászok, és hogyan gondoskodnak a tenger jólétéről. Csak annyi halat fognak ki, ami egy finom ebédre elegendő. Nem olcsó egy ilyen program– egy 4 fős turistacsoport akár 400 eurót is fizethet egy 5 órás útért–, de sokan úgy vélik, hogy az egyedülálló élmény megéri az árát.

**Evangelia (Lia) Kountouraki, kythnos-i halász és idegenvezető 
**

"Szép dolog, de sokan nem tudnak róla. Felkeresik a szigetet, de nem is tudják, hogy ilyen lehetőség is van. Szerintem ezt meg kell oldanunk, mert valóban csodálatos élmény."

A halászati turizmusra átállást az EU és a WWF-programok is támogatják.

**Michalis Margaritis, a WWF Greece projektvezetője:
**

"Különleges engedélyt kell beszerezniük a horgászturizmushoz. A hajójukon bizonyos átalakításokat kell végrehajtaniuk, és meg kell tanulniuk néhány új dolgot, mert a turizmus olyan tevékenység, amit nem ismernek. Ezért programunkon keresztül szemináriumokat szerveztünk a halászoknak, hogy megtanítsuk nekik a horgászturizmust és azt, hogyan vehetnek részt benne.”

A kisüzemi halászok az európai halászati ágazatban foglalkoztatottak felét adják. Segítségre van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak az egyre több gazdasági és környezeti kihívással. [https://oceans-and-fisheries.ec.europa.eu/fisheries/rules/small-scale-fisheries\_en\]

Marco Costantini, a WWF Köldközi-tengeri Programirodájának halászati projektmenedzsere

"A legtöbb beruházás és a kormányok figyelmének nagy része a nagyüzemi ipari halászatra irányul. A kisüzemi halászok eközben elszigeteltek. Ahhoz, hogy fenntartható halászokká váljanak, támogatásra van szükségük és arra, hogy a halászok, tudósok, nem kormányzati szervezetek és a döntéshozók együttműködjenek, és együtt dolgozzanak a halászati ágazat átalakításán."

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Tíz éve tárgyalják az óceáni védett övezetek kialakítását

Fehér delfint próbálnak visszaterelni az óceánba a Szajnából