Az ENSZ tagországok tíz éve egyezkednek, hogyan védjék meg az óceánok különleges élővilágát, egyelőre sikertelenül, eddig a gazdasági érdekek győztek. Környezetvédők remélik, hogy végre sikerül józan belátásra bírni a politikusokat.
HIRDETÉSA nyílt tengerek élővilágának védelmét szolgáló nemzetközi megállapodás megkötését sürgetik környezetvédő csoportok. Az ENSZ tagországok ismét összeülnek New Yorkban, hogy a következő két hétben végre pontot tegyenek a tíz éve húzúdó egyezkedés végére.
A Greenpeace környezetédő szervezet aktivistái a Brooklyn hídnál jelezték, hogy szigorú védelmet követelnek az óceánok élővilágának.
Az ENSZ jogi főtitkár-helyettese, Miguel de Serpa Soares azt mondta, hogy az óceánok szörnyű állapota miatt azonnal cselekedni kell. A tengeri élővilág megmentésére pedig mi lehet jobb megoldás, mint aláírni a megállapodást, ami biztosítja az óceán fenntartható használatát.
A nyílt óceán, ami ma talán a világ utolsó vadonja, nemzetközi víznek számít, vagyis szabad a halászat, mélytengeri bányászat, hajózás. A nyílt óceánok alig 1,2 százaláka védett terület. Ha aláírják a környezetvédelmi megállapodást 2030-ra a nyílt víz 30 százaléka védett övezet lesz a tengeri élőlények számára.
A Greenpeace amerikai óceánvédelmi kampányvezetője, John Hocevar azt magyarázta, hogy ha megvan a megállapodás, elkezdhetik megvalósítani. Ez lesz az igazi nagy harc, létrehozni tengeri menedékeket, megvédeni a biodiverzitást és megadni az óceánnak a lehetőséget, hogy megvédje magát a klímaváltozástól, a túlhalászástól és a műanyag szeméttől.
Az óceánok gazdasági kihasználása miatt kutatók szerint a tengeri élővilág 10-15 százalékát fenyegeti a kihalás. A szerződés a világ óceánjainak egy részét a tengeri védett területek hálózatába sorolná. A mélytengeri bányászathoz hasonló kereskedelmi tevékenységek engedélyezése előtt környezeti hatásvizsgálatokat végeznének. Egyelőre 50 nemzet ígérte meg, hogy mindenképp aláírják a megállapodást.