Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mérgező anyagok tömkelege szabadulhat fel, ha kiszárad a utahi Nagy-sóstó

Látkép a Nagy-sóstóról
Látkép a Nagy-sóstóról   -   Szerzői jogok  Rick Bowmer/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Tamas Fencsik

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének 2021 nyári jelentése szerint a nyolcvanas évek óta 8547 négyzetkilométerről 2590 négyzetkilométerre zsugorodott a Utah államban található Nagy-sóstó. A meder alatt húzódó talajréteg nehézfémeket rejt. A tó kiszáradása a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti

A víz párolgásának és ezáltal a terület csökkenésének két oka van:

  • az éghajlatváltozás, illetve a
  • tavat tápláló hegyi források vizének elvezetése.

Az állam fővárosának, Salt Lake Citynek a lakossága az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt. A hegyekben lévő hó olvadása táplálja a hegyi folyókat és patakokat, csakhogy ennek a víznek jó részét már elvezették a háztartásokba és a helyi farmokra, azaz elveszik a természettől.

Ha a Nagy-sóstó továbbra is ilyen ütemben szárad, akkor annak a környező természeti élőhelyekre és a tó környezetében élő emberekre gyakorolt katasztrofális hatása sem marad el, a tómeder alatti talajban ugyanis nehézfémek keveréke bújik meg. Ha egy erősebb szélvihar felkavarja a talaj felszínét, akkor a szálló porban lévő arzén a környékbeli lakosok tüdejébe jut, pontosabban: Utah állam lakosságának háromnegyede lélegezné a mérgező levegőt.

Fotó: AP
A tó vízfelszínének csökkenése látványosFotó: AP

Joel Ferry, aki republikánus politikusként Utah állam törvényhozó testületének tagja, és egyben helyi farmer is, a New York Times-nak elmondta: „Egy potenciális természeti atombombával van dolgunk, ami fel is robban, hacsak mielőbb nem szánjuk rá magunkat egy drasztikus lépésre.”

Márpedig ha nem lépnek, a Nagy-sóstó előtt hasonló jövő állhat, mint ami a 966 kilométerrel délnyugatra lévő kaliforniai Owens-tóval történt majd száz évvel ezelőtt. A tavat tápláló folyóhoz vízvezetéket építettek, ezzel kiszolgálva Los Angeles növekvő lakosságának vízellátását. A tó kiszáradt, és ezzel az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb porszennyező forrásává vált.

A szél máig felkavarja a szálló port, amit a környező lakosok lélegeznek be. (PM10-ről van szó, azaz a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket tartalmazó szálló porról.) 

Utahra nézve ez a történet gyászos jövőképet fest, ugyanis ez várhat az államra, ha a szárazság és az állam lakosainak száma a továbbiakban is növekszik.

Milyen környezeti hatása lehet a Nagy-sóstó eltűnésének?

A Nagy-sóstó a nyugati félteke legnagyobb sós vizű tava, és fennáll a veszély, hogy a vízszint további csökkenésével túlságosan sós lesz. A tavat egyesek az Egyesült Államok Holt-tengerének titulálják, a terület értékes élőhelye őshonos és vándormadaraknak, köztük gázlómadaraknak és billegetőknek.

Amennyiben a víz sótartalma 17 százalék körüli értékre emelkedik, a vízben élő algák aligha élik túl, márpedig ebből táplálkoznak a tó körüli legyek és a vízben élő rákok is. Az ő eltűnésük pedig kihatással lesz arra a közel 10 milliós madártömegre, amelyik minden évben megfordul a tónál.

Fotó: AP
Madarak a tónálFotó: AP

A tó vízterületének visszahúzódása miatt feltűnő talajréteget egyelőre kemény felső kéreg védi, de csak idő kérdése, hogy a régebbi idők bányászatából származó fémszennyeződések, például a talajba ágyazódott réz és arzén a felszínre kerüljenek.