Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint arra van szükség, hogy egy hiteles hang legyen felelős a Draghi-jelentés végrehajtásáért, különben azt kockáztatjuk, hogy az Unió számára „egzisztenciális pillanatban” értékes időt veszítünk.
A Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva az Euronewsnak adott exkluzív interjújában elmondta, hogy az Európai Uniónak hiteles és nemzetközi tekintéllyel rendelkező „egységes piaci cárra” van szüksége a Draghi-jelentés végrehajtásához, különben fennáll a lendület elvesztésének veszélye.
Georgieva méltatta az Európai Központi Bank korábbi vezetője, Mario Draghi által tavaly közzétett jelentést, de sürgette annak gyorsabb végrehajtását Európa „egzisztenciális pillanatában”.
Azzal érvelt, hogy Brüsszel összetettsége, valamint a jelentés által érintett kérdések széles köre miatt szükség van egy „hiteles hangra”, amely jogosult döntéseket hozni az egységes piac kiteljesítése érdekében az EU 27 tagállama nevében és ágazatokon átívelően.
„Most arról kell megállapodni, hogy ki rendelkezzen az átruházott hatáskörrel, hiszen ennek a hatáskörnek ki kell terjednie az egységes piac főbb területeire” – mondta az Euronews The Europe Conversation című interjúműsorában. „Jelenleg a folyamat túlságosan összetett, és nem halad elég gyorsan.”
Draghi a jelentésében átfogó reformprogramot fogalmazott meg az EU számára, amelyet a radikális változások vagy a lassú szenvedés pillanataként jellemzett, és amely olyan kulcsfontosságú területeket érint, mint a versenyképesség, az energia és az innováció.
Mielőtt az IMF élére került volna, Georgieva 2010 és 2016 között európai biztos volt.
„Régen biztos voltam, és tudom, milyen ez. Ha nem kapunk teljes körű felhatalmazást, nagyon nehéz áttörni” – tette hozzá. „Az egységes piac túlságosan megosztott a Tanács és a különböző biztosok között.”
A 27 tagállamot képviselő Európai Tanács adja meg a politikai irányt, és a Bizottság gondoskodik annak végrehajtásáról.
Georgieva kiemelte a Brexit-tárgyalások során alkalmazott Barnier-modellt.
Annak idején Michel Barnier-t, a több mint 50 éves tapasztalattal rendelkező francia politikust nevezték ki az EU Brexit-főtárgyalójának. Ő tárgyalt az Unió nevében, közvetlenül a brit közvetítőkkel folytatott tárgyalásokat, és központosította a döntéshozatalt.
Georgieva szerint a Barnier-modell azért működött, mert volt „egy személy, aki teljes hozzáféréssel rendelkezett az államfőkhöz, a Bizottság összes erőforrásához, és közvetlenül folytatott tárgyalásokat. Végül minden tagállam örült az eredményeknek.”
A Draghi-jelentés tavalyi közzététele óta a volt olasz jegybankár az egyik legtekintélyesebb szereplővé vált Európában. Beszédeit nagy figyelemmel kísérik az államfők, diplomáciai körökben és az Európai Bizottságban.
Draghi bírálta az EU kereskedelmi tárgyalásait. Régóta amellett érvel, hogy az EU-nak szövetségi államként kellene viselkednie olyan kulcsfontosságú területeken, mint a védelem, és csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Európa másodlagos szerepet játszik a nemzetközi diplomáciában Ukrajnától a Közel-Keletig.
Georgieva a maga részéről dicsérte az európai vezetést, amiért elutasította az amerikai kormány által kezdeményezett kereskedelmi háború eszkalálódását, miután a Trump-kormányzat áprilisban átfogó egyoldalú vámokat vezetett be.
A nyár folyamán az EU kisebbik rosszként elfogadta azt a megállapodást, amely az európai exportra kivetett vámokat 15%-ra emelte, azzal érvelve, hogy az egységes, fix vám biztonságot nyújt a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. Az alku politikai vihart kavart, miután a Bizottságot megvádolták, hogy „behódolt” az európai érdekek rovására és az USA javára.
Georgieva nem ért egyet ezzel.
„A világban szemet szemért harc kezdődött volna” – mondta. „A mai tényleges vámok sokkal alacsonyabbak, mint a »felszabadulás napján« bejelentett vámok. A kereskedelmi háború elkerülése mentette meg a világgazdaságot.”