Űrjárművet kellett cserélniük, hogy hazajöhessenek a Tiangong űrállomásról.
Több mint egyhetes késéssel sikerült visszatérnie a Földre annak a három kínai űrhajósnak, akiknek az űrkapszulája megsérült, és emiatt lefújták a múlt hétre tervezett indulás időpontját.
A sérülést valószínűleg űrszemét becsapódésa okozhatta a Shenzhou-20 űrhajón, amelyet a csapat végül a pályán hagyott.
Az űrhajósoknak eredetileg november 5-én kellett volna elhagyniuk a Kína által épített és üzemeltetett Tiangong űrállomást, de mivel az űrkapszulájuk egyik ablakán apró repedéseket találtak, kilenc napot még ráhúztak a féléves űrmisszióra. Végül a Shenzhou-21 űrhajóval tértek vissza a Földre, azzal az űrhajóval, amely az őket leváltó legénységet vitte a kínai űrállomásra.
A most hazatért három űrhajós 204 napot tartózkodott a világűrben, ez a leghosszabb idő, amelyet a kínai űrállomáson eddig bárki is eltöltött.
Egyelőre nem világos, hogy az űrhajóváltás befolyásolja-e a Tiangong űrállomásra indítandó küldetések időzítését. Általában hathavonta cserélnek legénységet. A kínai űrügynökség közölte, hogy a Shenzhou-22-t elindítják, de azt nem részletezte, hogy mikor.
Csen Dong, a küldetés parancsnoka elmondta, hogy a landolás után nyugodnak érezte magát. Szerinte az űrutazás egyszerre volt edzés és igazi próbatétel.
"Az emberi űrkutatás útja nem zökkenőmentes. Tele van nehézségekkel és kihívásokkal. De pontosan ezért választjuk ezt az utat" - mondta, miután kiszállt a kapszulából.
A visszatérő Shenzhou-21 pénteken késő délután, mintegy öt és fél órával az űrállomás elhagyása után landolt az észak-kínai Góbi-sivatagban. A becsapódás nagy porfelhőt vert a kopár tájban.
Az űrhajósokat körülbelül 30 perccel később egyesével kihozták és székekbe ültették, majd a szükséges várakozási idő elteltével székestül teherautókra emelték és külön-külön elvitték őket.
Az űrszemét milliónyi darabja gyorsabban kering a Föld körül, mint ahogy egy golyó repül. A többnyire apró darabkák kilövésekből és ütközésekből származhatnak, és veszélyt jelentenek a műholdakra, űrállomásokra és a rajtuk kívül dolgozó űrhajósokra.
Az űrhajósokkal együtt négy egér is visszatért a Földre. Az egereket a Shenzhou-21 vitte fel az űrállomásra, ahol azt tanulmányozták, hogyan hat rájuk a súlytalanság és a bezártság. Az eredményeket a kisemlősök űrbéli tenyésztéséhez akarják majd felhasználni a jövőben - mondta a Kínai Tudományos Akadémia mérnöke.
A kínai űrprogram az ország nemzeti büszkesége. A CCTV állami televízió élőben közvetítette az űrhajósok visszatérését.
A saját űrállomás építése mellett Kína a Marsot is felfedezte egy robotjáróval, és 2030-ra embert akar küldeni a Holdra.
Kína azt követően fejlesztette ki a Tiangong űrállomást, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági aggályai miatt kizárták az ázsiai országot a Nemzetközi Űrállomásról. Kína űrprogramját a hadsereg irányítja.
A Tiangong jelentése "mennyei palota". A 2021 óta működő kínai űrállomás kisebb mint a 25 éve működő Nemzetközi Űrállomás.
A Nemzetközi Űrállomásról is voltak már késedelmes visszatérések. A NASA két űrhajósának egyhetesre tervezett tesztrepülése 2024-ben kilenc hónapig tartott, miután problémák merültek fel a a Boeing új legénységi kapszulájával.