Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Szuperférgekkel tüntetnénk el a műanyagszemetet, emésztőenzimjük lehet a megoldás

Access to the comments Kommentek
Írta: Charlotte Elton
Műanyagevő élőlények segíthetnek a szemét eltüntetésében
Műanyagevő élőlények segíthetnek a szemét eltüntetésében   -   Szerzői jogok  Viktor_Kitaykin / canva

6 milliárd tonna műanyag hever a világ szeméttelepein, az újrahasznosításra pedig egyre-másra születnek újabb és újabb ötletek. Termékeny eljárássá válhat, ha egy szuperféreg emésztőrendszeri enzimét képesek előállítani laboratóriumban, az állat ugyanis úgy emészti meg a polisztirolt, mint az egészséges ember egy falat zöldséget

Queenslandi tudósok felfedezték, hogy a Zophobas morio nevű, „szuperféreg”-nek titulált giliszta képes kizárólag polisztirolon túlélni. A kutatócsoport három héten keresztül a szuperférgek három csoportját etette eltérő étrenddel. A műanyag táplálékot fogyasztó férgek amolyan „apró újrahasznosító üzemként” viselkedtek a kutatás vezető szerzője, Dr. Chris Rinke szerint. A kutató hozzátette, hogy egyedi emésztő enzimjeiknek köszönhetően a férgek elpusztították a műanyagot, sőt: még a testsúlyuk is nőtt közben.

Mennyire káros a műanyag a bolygóra?

Az ember mára a bolygó nagy részét teleszórta műanyag-hulladékkal. A műanyagnak évmilliókra van szüksége a lebomláshoz, az idők során előállított 10 milliárd tonna műanyagból 6 milliárd tonna a szeméttelepeken hever, vagy közvetlen szennyezi a környezetet. A műanyag közvetlen jelenléte pusztító hatással van az élővilágra, a világ tengeri madarainak több mint 90 százalékának az emésztőrendeszerében fellelhető műanyag.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint az újrahasznosítás segíthet enyhíteni a műanyagok környezetre mért hatását, de 2022-es jelentésük szerint a műanyag-hulladéknak mindössze a 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.

Ezen segíthetnek a szuperférgek

Amennyiben a tudósok megfejtik, hogy miként lehet a szuperférgek emésztőrendszeri enzimjét laboratóriumban előállítani, akkor ipari mennyiségben oldhatnák fel benne a műanyag hulladékot, és a mellékterméket egyenesen bioplasztikká alakíthatnák. 

Egyéb fejlesztések, melyek segíthetnek a hulladék csökkentésében

A műanyagot rágó férgeken túl a tudósok egyre több ötlettel állnak elő a műanyagkrízis ellen: kínai tudósok például környezetbarát műanyagot állítottak elő lazacspermából. A kutatók két rövid DNS-szálat izoláltak a spermából, majd ezeket egy növényi olajból származó vegyi anyaghoz kapcsolták. A gélt különböző formákba öntötték, fagyasztva kivonták belőle a nedvességet, és miután megszilárdult, sikeresen formálták csészékké és tányérokká.

Műanyagból fagylaltot

Egy 2021-es tanulmányból kiderül, hogy a műanyag palackok felhevített E-coli baktériumok segítségével vanilinné, azaz a vaníliában található vegyületté alakíthatóak. Az emberek évente több mint 37 ezer tonna vanilint használnak fel, így ez jelentős áttörés és egyben bizonyíték arra, hogy az újrahasznosított műanyag új piacra talál a vegyi anyagok világában.

Ökotéglák

2021-ben a TikTok videómegoszttón terjedt el az „ökotégla” trend. Ennek a lényege, hogy műanyag palackokat töltenek meg nem újrahasznosítható műanyaggal, majd elküldik őket építőipari felhasználásra. A bútoroktól kezdve a kerítésig mindenfélét lehet belőle építeni.

Műanyagevő gombák

2012-ben a Yale Egyetem diákjai felfedeztek egy ritka gombafajt. A Pestalotiopsis microspora képes „felzabálni” a műanyagot, azaz elfogyasztja a poliuretánt (a műanyag termékek egyik fő összetevőjét), lebontja azt, és szerves anyaggá alakítja. Mivel a gomba oxigén nélkül is képes növekedni, ezért – elméletileg – a hulladéklerakók alján is spórázhat.