Kedden először 1996 óta elérte a 3%-ot a japán tízéves államkötvény hozama, a globális államadósság-eladási hullám részeként, miközben Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a G20-ülésen Tokiót gyorsabb kamatemelésekre sürgette.
A világ harmadik legnagyobb kötvénypiaca kedden átlépett egy olyan határt, amelyet három évtizeden át tartott, ám még figyelemreméltóbb a mostani emelkedés tempója.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A japán tízéves államkötvények hozama olyan szintet ért el, amilyet 1996 szeptembere óta nem láttunk, amit az infláció, a költségvetési helyzettel kapcsolatos aggodalmak, valamint az szinte biztosra vett, a Bank of Japan részéről várható idei szigorítás hajt, utóbbi várakozást pedig Washingtonból is aktívan táplálják az észak-karolinai Asheville-ben tartott G20-találkozón.
A japán tízéves hozam két év alatt több mint megháromszorozódott, és nagyjából megduplázódott azóta, hogy Sanae Takaichi miniszterelnök tavaly októberben hivatalba lépett, a költségvetési expanziót hirdető programmal, amelyet az aggodalmaskodó befektetők felelőtlennek tartanak.
A rövidebb lejáratú papírok hozamai is szélsőséges szinteken állnak: az ötéves japán államkötvény történelmi csúcson, a kétéves pedig szintén több mint három évtizedes rekordon jár.
A közvetlen hajtóerő a monetáris politika: a BoJ irányadó kamata jelenleg 1 százalék, olyan szint, amelyet legutóbb 31 éve láthattunk, és amelyet lassú, egymást követő kamatemelésekkel értek el. Előbb tavaly decemberben emelték 0,5-ről 0,75 százalékra, majd júniusban 1 százalékra.
A jegybank szeptember 17-18-án ülésezik; a piacok 80–90 százalékos valószínűséggel áraznak egy újabb emelést 1,25 százalékra, ami kilenc hónap alatt összesen 0,75 százalékpontos növekedést jelentene Japán irányadó kamatában.
A kötvényeladási hullám azonban nem korlátozódik Tokióra.
A globális államkötvényhozamok 2008 óta nem látott csúcsra kapaszkodtak: a Bloomberg állampapír-indexe már negyedik napja emelkedik, 3,72 százalékig, miközben az olajárak drágulása táplálja az inflációs félelmeket, és a Federal Reserve elnöke, Kevin Warsh Jackson Hole-ban elmondott, szigorú hangvételű beszéde tovább növelte az amerikai kamatemelés esélyét.
Például a 30 éves futamidejű amerikai államkötvények most a 2006 óta legrosszabb sorozatukat szenvedik el.
Washington gyorsabb kamatemelésre ösztökéli Tokiót
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent a G20-as találkozó első napját az észak-karolinai Asheville-ben annak szentelte, hogy szigorúbb monetáris politikára noszogassa Japánt.
„Olyan információk vannak a birtokomban, amelyekkel a piac nem rendelkezik, és meggyőződésem, hogy a japán kormány és a BoJ megteszi azokat a lépéseket, amelyek erősebb jenhez vezetnek” – mondta nyilvánosan az eseményen.
Amikor az újságírók egyenesen megkérdezték tőle, magasabb kamatokra gondol-e, Bessent így válaszolt: „Úgy vélem, a piac már most beárazza ezt.”
Egy nappal korábban az amerikai pénzügyminiszter még tovább ment, amikor azt mondta, arra számít, hogy Kazuo Ueda, a Bank of Japan kormányzója „megteszi, ami helyes” a monetáris politikában.
A japán közszolgálati műsorszolgáltató, az NHK az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős államtitkárával, Erin Browne-nal készített interjúra hivatkozva azt közölte, hogy Bessent Uedának és Satsuki Katayama pénzügyminiszternek is azt mondta: Japán következő lépése kamatemelés legyen, és felszólította Tokiót, hogy jelezze, a közpénzügyeket fenntartható pályára állítja.
Katayama beszámolója ugyanerről a találkozóról jóval visszafogottabb volt.
„Megerősítettük, hogy a rendezett jenárfolyam alapvető fontosságú a globális pénzügyi piacok, köztük az Egyesült Államok piacainak stabilitása szempontjából, és hogy Japán és az Egyesült Államok folyamatos, összehangolt erőfeszítései hozzájárulnak e közös cél eléréséhez” – mondta az újságíróknak a japán pénzügyminiszter.
Katayama közölte, hogy a monetáris politika egyáltalán nem került szóba, nem volt hajlandó megítélni, rendezettnek tekinthetők-e a jelenlegi jenárfolyamok, és korábban úgy jellemezte a közös beavatkozásról szóló nyilatkozatot, hogy az »nagyon erős volt, és ma is érvényben van«.
A pénzügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője ennél jóval egyenesebben fogalmazott: szerinte a Bank of Japan Japán gazdasági helyzete alapján alakítja politikáját, nem pedig aszerint, mit mond neki Washington.
Végső soron az árfolyam az, amit Washington igazán szemmel tart.
A japán jen kedden dolláronként nagyjából 160-as szinten forgott, amit a piacok az újabb beavatkozás küszöbének tekintenek. Az árfolyam mintegy 3 százalékkal erősödött azóta, hogy a japán fizetőeszköz július végén a ritka közös amerikai–japán intervenció óta nem látott mélységbe gyengült.
Bessent a közelmúltbeli árfolyammozgásokat nem nevezte rendezetlennek, ezzel inkább kizárva az intervenció megismétlését, és a kamatemelést jelölve meg kívánatos eszközként.