Ausztria, Dánia, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Spanyolország és Svédország azt sürgeti, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, áttérhetne-e a blokk az egyhangúságról a minősített többségre a külpolitikai döntéshozatalban.
összefogott tizenegy európai uniós tagállam, hogy véget vessen a döntéshozatalt befagyasztó vétóknak, amelyek az elmúlt években megbénították a blokk nemzetközi fellépését, azzal érvelve, hogy a lojális együttműködés elvének kell elsőbbséget élveznie.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az Unió konszenzuskultúrája legitimációjának fontos forrása. Ezért továbbra is arra törekszünk, hogy ahol csak lehet, konszenzust érjünk el” – áll az Euronews birtokába jutott, Kaja Kallas főképviselőnek címzett levélben.
„Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról is, hogy ez a konszenzuskultúra a közös fellépést elősegítse, ne pedig akadályozza – különben lesz ugyan legitimitásunk, de nem lesz erőnk.”
A levelet Ausztria, Dánia, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Spanyolország és Svédország írta alá. A legnagyobb tagállam, Németország élen jára blokk külpolitikájának reformját sürgető felhívásokban.
„Az Unió külpolitikája alapvetően megváltozott környezettel néz szembe, amelyet a stratégiai verseny, a növekvő instabilitás és a szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásására irányuló kísérletek alakítanak” – írják a dokumentumban, amelyet azoknak a tagállamoknak is megküldtek, amelyek nem írták alá.
„Ebben a környezetben az Unió értékeinek és érdekeinek védelmi képessége attól függ, képes-e politikai, gazdasági és diplomáciai súlyát gyorsan és hatékonyan mozgósítani.”
Az uniós szabályok szerint a külpolitikát szigorúan az egyhangúság elve irányítja, ami azt jelenti, hogy bármikor egyetlen ország is megkötheti a többi 26 tagállam kezét.
Ezt a mintázatot a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor 16 éves hivatali ideje alatt újra és újra láthattuk. Orbán, aki áprilisban veszítette el hatalmát, rendszeresen felháborította partnerállamai vezetőit azzal, hogy vétójogát követelések kikényszerítésére és saját érdekei érvényesítésére használta.
Az év elején példátlan válságot idézett elő, amikor hirtelen megakadályozta egy, az uniós vezetők által személyesen jóváhagyott, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását egy, Kijevvel folytatott, a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos, de az ügyről lényegében független vita miatt.
Lehetséges előrelépés
Az Orbán-éra tapasztalataira építve a levél aláírói öt olyan elvet fogalmaznak meg, amelyek szerintük irányt mutathatnak és javíthatják a blokk közös külpolitikáját:
- A lojális együttműködés és a kölcsönös szolidaritás elveinek érvényesítése
- A vétók helyett a konstruktív tartózkodás gyakoribb alkalmazása
- Tartózkodás attól, hogy a külpolitikai döntéseket „lényegében nem kapcsolódó” ügyekhez kössék
- Az uniós szerződésekben rögzített lehetőségek feltárása az egyhangúságról minősített többségre való áttérés érdekében
- „Megalapozott, létfontosságú indokok” bemutatása az ilyen áttérés megakadályozásához
„Mind az öt elv jogi kerete már rendelkezésre áll. Csak rajtunk múlik, hogy életbe léptessük őket, és ezzel előmozdítsuk külpolitikánkat” – olvasható a levélben.
A 31. cikk szerinti úgynevezett „passerelle-klauzula” aktiválásának ötlete, amely az egyhangúságról minősített többségi szavazásra való áttérést tenné lehetővé, régóta vitatott téma Brüsszelben, és Oroszország Ukrajna elleni háborúja után nagy hangsúlyt kapott.
Az átállás eseti alapon, ügyenként is megtörténhetne, nem feltétlenül egyszerre, minden területet érintve.
A támogatók szerint ez felgyorsítaná a döntéshozatalt és elkerülhetővé tenné a felesleges vétókat, az ellenzők viszont úgy vélik, hogy csorbítaná a demokratikus legitimációt. A kisebb tagállamok hasznos, végső eszköznek tekintik a vétót, amellyel a nagyobb tagállamok súlyával szemben is megvédhetik álláspontjukat és érdekeiket.
A „passerelle-klauzulát” sokan egy 22-es csapdájaként írják le, mivel az egyhangúságról minősített többségre való áttéréshez magához is egyhangúságra lenne szükség, így az ellenzők biztosan megnyernék a csatát. A közös levél „érdemi” konzultációkat sürget egy esetleges vita rendezésére és kompromisszum elérésére.
Az EU külpolitikájának átalakítására irányuló törekvés Orbán bukása után kapott új lendületet, amit sokan felbecsülhetetlen lehetőséget kínáló időszaknak tartanak – olyannak, amely könnyen lezárulhat, ha a jövő évi francia elnökválasztást a kérlelhetetlen euroszkeptikus Marine Le Pen nyeri meg.
Németország és Franciaország egy tervet vetett fel, amely erősítené Kaja Kallas főképviselő szerepét, ugyanakkor közvetlenül az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen felügyelete alá rendelné.