A kormány az összes szükséges jogalkotási feltételt teljesítette az uniós helyreállítási alap forrásainak hazahozatalához – közölte a közlekedési és beruházási miniszter hétfőn,
„Magyarország az összes mérföldkövet és szupermérföldkövet teljesítette, tehát száz százalékos teljesítéssel minden uniós pénzt haza fogunk hozni, amiről a politikai megállapodás Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Magyar Péter miniszterelnök között néhány hónappal ezelőtt Brüsszelben megszületett” – jelentette ki Vitézy Dávid.
A kormány múlt heti ülésén eldöntötték, hogy újra létrehozzák a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát (FKT) is. A testület állandó fóruma lenne a kormány és a Fővárosi Önkormányzat együttműködéseiről szóló egyeztetésnek.
A miniszter bejelentése szerint teljesült mindaz, ami ahhoz kellett, hogy a teljes összegű, 10 milliárd eurós eredeti forrásokat, és további 6 milliárd eurónyi a befagyasztott kohéziós forrást hazahozzák. Az árfolyamtól függően ez körülbelül 5500-6000 milliárd forintnyi további európai uniós forrást jelent.
Az előzmények tömören
A magyar helyreállítási tervet az Európai Unió már 2022 végén elfogadta, a kifizetéseket azonban 27 úgynevezett "szupermérföldkő" teljesítéséhez kötötte. Ezek olyan előfeltételek voltak, amelyek elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépést, a közbeszerzések átláthatóságát és az uniós pénzek ellenőrzését érintették. A támogatások folyósítását tehát nem maga a helyreállítási program tartalma, hanem a magyar jogállamisági és pénzügyi ellenőrzési rendszerrel szembeni brüsszeli fenntartások akadályozták.
A Magyar Péter vezette új kormány hivatalba lépése után felgyorsította a feltételek teljesítését: Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, szigorította az összeférhetetlenségi és támogatás-ellenőrzési szabályokat, valamint több igazságügyi, közbeszerzési és energetikai jogszabályt is módosított.
A versenyfutás azért vált különösen szorossá, mert az RRF nem a szokásos, többéves kohéziós támogatási rendszer része: a program mérföldköveit 2026. augusztus 31-ig kellett teljesíteni, a kifizetéseknek pedig az év végéig meg kell történniük.
A most felszabaduló, mintegy 10 milliárd eurós keretből hozzávetőleg 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd pedig kedvezményes hitel. A pénzt egyebek mellett energetikai és közlekedési beruházásokra, az egészségügy és az oktatás korszerűsítésére, valamint a zöld és digitális átállásra lehet fordítani.
Fontos ugyanakkor, hogy ez nem az összes korábban befagyasztott magyar uniós forrás automatikus felszabadítását jelenti: a kohéziós pénzek fennmaradó része még más eljárásokhoz és külön feltételekhez kötődik.