Loader
Hirdetés

INA/MOL: rendezni akarja a két olajvállalat miatt kialakult vitát a magyar és a horvát kormány

A Mol székháza Budapesten
A Mol székháza Budapesten Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Anna Flori & MTI
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Magyar Péter kormányfő egy bledi fórumon nyilatkozta ezt, miután rövid megbeszélést folytatott a horvát miniszterelnökkel. Andrej Plenkovic is megerősítette, hogy hamarosan egyeztetés indul az ügyben. Kérdés, hogy a Mol korábbi elnök-vezérigazgatóját, a körözött Hernádi Zsoltot kiadja-e Magyarország

Egyeztetés kezdődik a horvát olajipari vállalat, az INA és a magyar MOL között fennálló felszültség felszámolására egyelőre szakminiszteri szinten. Ezt a horvát sajtó közölte a Bledben tárgyaló magyar kormányfőre hivatkozva, és hozzátéve, hogy Magyar Péter úgy látja, a külügyi és gazdasági tárcaközi tárgyalásokat kormányfői találkozó is követheti rövid időn belül.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A magyar kormányfő a Bledi Stratégiai Fórum vendége volt, és ott találkozott a horvát miniszterelnökkel, Andrej Plenkoviccsal, akivel röviden tárgyalt is, majd abban maradtak, hogy a horvát és a magyar külügyminiszter, illetve a a gazdasági miniszterek felveszik a kapcsolatot egymással a két olajvállalat között régóta fennálló jogi vita rendezése érdekében.

"Készek vagyunk tárgyalni. Természetesen mindenki meg fogja védeni a saját nemzeti érdekeit, de ez normális. Mindannyian látjuk ugyanakkor, hogy lehetőség nyílik új fejezetet kezdeni a két ország kapcsolatában." Így fogalmazott Magyar Péter újságírói kérdésre válaszolva, de azt nem részletezte, mit ért pontosan az új fejezeten.

Mi lesz Hernádi Zsolttal?

A kérdés azért is érdekes, mert a horvát hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a MOL korábbi elnök-vezérigazgatója ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy megvesztegette 10 millió euróval a volt horvát kormányfőt, Ivo Sanadert, hogy a MOL megkaphassa az INA irányításához kapcsolódó jogokat.

A magyar bíróság felmentette Hernádit a nemzetközi korrpució vádjával indult perben, a horvát igazságszolgáltatás azonban két év börtönre ítélte őt távollétében korrupció miatt.

A magyar kormányfő arra a kérdésre, hogy Magyarország kiadja-e végre Hernádit Horvátországnak, azt felelte a Bledi Stratégiai Fórumon, hogy erre már válaszolt, amikor azt mondta, lehetőség van új fejezetet nyitni Magyarország és Horvátország kapcsolatában. Azt is hozzátette, hogy mindkét országnak van “házi feladata”, és ezt sem részletezte.

A horvát kormányfő is egyetért abban, hogy rendezni kell a két olajvállalat közti feszültséget ahhoz, hogy Magyarország és Horvátország teljes mértékben ki tudja aknázni az együttműködésükben rejlő lehetőségeket. Andrej Plenkovic szerint a kisebbségek védelmében, a gazdasági kapcsolatokban, a turizmusban és a két ország energetikai együttműködésében máris sokkal magasabb szinten kellene lenniük.

"Úgy gondolom, most olyan helyzetben vagyunk, hogy megpróbálhatjuk rendezni ezt a kérdést, és utána továbbléphetünk" – jelentette ki Andrej Plenkovic, aki Magyar Péterhez hasonlóan nem részletezte, mi az, ami most reményt ad a régóta húzódó úgy megoldására.

Mi történt az INA és a MOL között?

A még mindig rendezetlen konfliktus több mint egy évtizede terheli a két ország kapcsolatát. A felek között választottbírósági eljárások is zajlottak, miután vita tárgya lett az INA irányítása. Horvátország többször is felvetette, hogy visszavásárolná a MOL-tól az INA-részvényeket, amelyeket a magyar olajvállalat 2003-ban kezdett felvásárolni. Először 25 százaléknyi plusz egy részvényt vett, majd több lépésben egészen 49,08 százalékig emelte tulajdonrészét. Így a MOL most az INA legnagyobb részvényese, míg a horvát államnak csak 44,84 százalékos részesedése van.

A két vitás kérdés, amelyek fenntartják a feszültséget nemcsak a két cég, hanem a két állam között is, Hernádi vesztegetési ügye, illetve az INA irányításának joga, ami gyakorlatilag egy kérdés. A MOL 2009-ben, a részvényesi szerződés módosításával kapta meg az irányítási jogokat anélkül, hogy birtokában lenne a részvények legalább 50 százaléka. A horvát állam szerint ez csak azért történhetett meg, mert Hernádi kenőpénzt fizetett Sanadernek.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

11 EU-tagállam az „obstruktív” külpolitikai vétók megszüntetését követeli

Málagában elfogták Németország egyik legkeresettebb drogcsempészét

Német–francia terv: Kallast von der Leyen közvetlen felügyelete alá vonnák