Egy új tanulmány szerint az otthoni légkondicionálás csak az Egyesült Államokban évente több mint 5 000, hőséghez köthető halálesetet előz meg.
Ahogy az emelkedő hőmérséklet egyre inkább megterheli az emberi szervezetet, az otthoni légkondicionálás jóval többről szól, mint puszta kényelemről. A hétfőn a Nature Health folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ráadásul emberek ezreinek életét menti meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államokban évente több mint 5260, hőséggel összefüggő haláleset előzhető meg, ami a hőhöz köthető halálozást több mint a felére csökkenti – derül ki a Yale School of Public Health és a Yale School of the Environment új tanulmányából.
„Abban mindenki egyetért, hogy a légkondicionálás működik, de az, hogy tudjuk, egy embernél hatásos, nem ugyanaz, mint amikor azt látjuk, mennyi halálesetet előz meg a teljes népességben” – mondta Kai Chen, a tanulmány vezető szerzője, a Yale School of Public Health epidemiológia tanszékének docense egy sajtóközleményben (forrás: angol).
A tanulmány szerint azonban az, ha a légkondicionálót maximális fokozatra állítják, nem feltétlenül ment meg több életet. A maximális hűtés nem nyújtott többletegészségügyi előnyt az átlagos használathoz képest, ami rámutat arra, hogy a légkondicionálás egészségügyi hasznait össze kell vetni a túlzott használat környezeti költségeivel, köztük a magasabb energiafogyasztással és az üvegházhatású gázok kibocsátásával.
Alacsony jövedelműek és a hőség
A kutatók közel 30 millió, 2010 és 2020 közötti halálozási adatot elemeztek, és minden egyes halálesetet összepárosítottak azzal a napi hőmérséklettel, amelyet az adott megyében mértek. Ezeket a mintázatokat ezután összevetették az egyes megyékben a lakossági áramfogyasztás hűtési célú felhasználására vonatkozó becslésekkel.
A kutatók a tényleges hűtési használatra összpontosítottak, nem pedig arra, hogy van-e légkondicionáló a háztartásban. Az, hogy tudjuk, van-e légkondicionáló egy otthonban, keveset árul el arról, hogy a lakók megengedhetik-e maguknak a működtetését, vagy milyen gyakran használják – tette hozzá Chen.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogyan birkóznak meg az alacsony jövedelmű háztartások a szélsőséges hőséggel – mondta Narasimha Rao, a tanulmány társszerzője, a Yale School of the Environment energiarendszerek professzora.
„Miközben egyesek úgy döntenek, hogy bekapcsolják a légkondicionálót, mások a kényelmetlen megoldást választják: elviselik a hőséget, hogy pénzt takarítsanak meg az élelmiszerre” – fogalmazott Rao.
Az eredményeknek emellett a lakáspolitikára nézve is lehetnek következményei – jegyezte meg Robert Dubrow, a tanulmány társszerzője, a Yale Center on Climate Change and Health alapító igazgatója.
„Az Egyesült Államokban a bérbeadók kötelesek télen fűtést biztosítani, és a mi tanulmányunk egy olyan, meggyőző szakirodalmi korpuszhoz járul hozzá, amely arra utal, hogy nyáron hűtést is kötelezővé kellene tenniük” – mondta Dubrow.
A tanulmány olyan időszakban látott napvilágot, amikor Európában, az Atlanti-óceán túloldalán a légkondicionálás kérdése politikai vitává vált. A francia politikusok ideológiai frontvonalakat húztak a légkondicionálás körül, miközben Európa a 40 °C feletti, rekorddöntő hőmérsékletekkel küzdött.
Eközben az Európai Bizottság egy „holisztikus” megközelítést szorgalmaz, amely a passzív és hatékony hűtési technológiákat ötvözi. Ahelyett, hogy a légkondicionáló berendezések tömeges felszerelését ösztönözné, Brüsszel azt szeretné, ha Európa az épületek és városok hűvösebbé tételét helyezné előtérbe tervezéssel, szigeteléssel és passzív megoldásokkal, és csak ott alkalmazna hatékony légkondicionálást, ahol az valóban indokolt.