Magyar Péter magyar magyar kormányfő a Bledi Stratégiai Fórumon közölte, szerinte az EU vezetői válságban van, és fontos döntéseket kell hoznia jövőjéről. Bírálta Brüsszel Magyarországra kiszabott migrációs bírságait, igazságtalannak nevezve azokat a 2020-as uniós bírósági ítélet ellenére.
A magyar miniszterelnök azt mondta: Magyarország kész az eddiginél konstruktívabb szerepet vállalni az Európai Unióban. „Nem nagy feladat konstruktívabbnak lenni annál, mint amilyenek korábban voltunk” – jfogalmazott. Magyar Péter szerint azonban az Európai Unió vezetési válsággal küzd, és sorsdöntő határozatokat kell hoznia a jövőjéről, hogy necsak túléljen, hanem nyerjen is.
Magyar a Bledi Stratégiai Fórumon mondta el gondolatait, ahol Janez Janša szlovén, Andrej Plenković horvát és Andrej Babiš cseh miniszterelnök társaságában a regionális együttműködésről és versenyképességről beszélgetett.
„Őszintén szólva politikai vezetésből is hiány van az Európai Unióban” – mondta Magyar, rámutatva az EU bürokráciájára, amely szerinte megbénítja a cselekvést.
„Az Európai Tanács egyik tagja azt mondta nekem, hogy egyáltalán ne foglalkozzam a bürokráciával, ne válaszoljak nekik, mert megölik a kezdeményezéseket. Felfalják azokat. És ez nem jó jel. Úgy gondolom, ismét a valóságra kellene koncentrálnunk.”
Magyar szerint miközben az EU intézményi kérdésekre összpontosít, Kína arra készül, hogy atomerőműveket és autógyárakat finanszírozzon Európában.
„Brüsszelben is már az a benyomás, hogy változtatnunk kell, és véleményem szerint el kell döntenünk, hogy az Európai Unió pusztán túlélni szeretne, vagy nyerni is” – fogalmazott Magyar.
A miniszterelnök, aki ugyanahhoz a jobbközép Európai Néppárthoz tartozik, mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, bírálta az EU Magyarországgal szemben alkalmazott napi migrációs bírságát is.
Brüsszel 2024-ben 200 millió eurós átalánybírságot, valamint napi büntetést szabott ki Magyarországra, miután Orbán Viktor kormánya nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának 2020-as, migrációval kapcsolatos ítéletét. A testület megállapította, hogy Magyarország azzal sértette meg az uniós jogot, hogy nem biztosította a menedékkérők számára a tisztességes elbánáshoz való jogot.
„Elég nehéz elmagyarázni a magyaroknak, miért bánnak Magyarországgal ilyen igazságtalanul Brüsszelben ezekben a kérdésekben – mondta Magyar. – Van egy bírósági ítéletünk; naponta 1 millió eurót kell fizetnünk pusztán azért, mert védjük a közös európai határokat. Ez nem fair, és senki sem hajlandó rendezni ezt az ügyet.”
Az Orbán-kormány idején Magyarország kerítést épített a szerb határon, hogy megakadályozza a migránsok belépését az országba. A menedékjogi kérelmeket a belgrádi magyar konzulátuson kellett benyújtani, és a kérelmek túlnyomó többségét elutasították. Magyarországot emiatt csaknem 1 milliárd eurónyi uniós bírság sújtja.
A választási kampány során Magyar teljes újrakezdést ígért Budapest és nyugati szövetségesei, az EU és a NATO kapcsolatában.
Kormánya megalakulása után megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott forrás felszabadításáról Magyarország számára. Kormánya hétfőn jelentette be, hogy teljesítette a 10 milliárd eurós Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó valamennyi mérföldkövet azzal, hogy módosította a korrupcióellenes és igazságügyi törvényeket.