A Fehér Ház közzétette venezuelai olajalkuja részleteit, jelezve, hogy Washington többségi ellenőrzést kap több mint 65 milliárd hordó felett, miközben Trump elnök szerint az USA „mindet” megszerzi.
Néhány nappal azután, hogy bejelentette a történelem legnagyobb olajüzletének nevezett megállapodást, a Trump-kormányzat nyilvánosságra hozta a részleteket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Fehér Ház által hétfő éjjel közzétett tájékoztató a North American Blue Energy Partners-t (NABEP) jelölte meg az ügylet központi szereplőjeként, első ízben ismertette a tulajdonosi szerkezetet, és részletezte, mit kap cserébe Washington.
Venezuela ideiglenes hatóságai száz évre szóló koncessziót adtak a NABEP-nek 17 mezőre; a megállapodást Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Pete Hegseth hadügyminiszter írta alá.
A venezuelai készletek messze felülmúlják az amerikaiakat: a koncessziók által lefedett 65 milliárd hordó hozzávetőleg 46 milliárd hordóval áll szemben az Egyesült Államok teljes területén.
Hétfőn az Ovális Irodában Donald Trump amerikai elnök „felfoghatatlan értéknek, amely parlagon hevert” nevezte a készleteket, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „mindet el fogja hozni. Ki fogjuk hozni onnan azt az olajat”.
Az elnök megismételte, hogy az amerikai olajipari óriásvállalatok sorban állnak, hogy részesei legyenek a venezuelai olajmezők átvételének.
„Beszáll az Exxon, beszáll a Chevron, beszállnak a nagy olajcégeink, és mindenki licitál” – mondta Trump.
Mit kap Washington?
Az ügyletben való részvételért cserébe a NABEP az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma Stratégiai Tőke Hivatalának 35 százalékos tulajdonrészt juttatott vállalati anyacégében, amelyet a Fehér Ház szerint akár több százmilliárd dollárra becsülnek, az adófizetők számára nulla költséggel.
Az amerikai külügyminisztérium emellett jogot kap arra, hogy a jelenlegi és jövőbeli NABEP-mezők teljes termelésének 20 százalékát önköltségi áron vásárolja meg – részben a stratégiai kőolajtartalék feltöltésére –, valamint első vételi jogot szerez a fennmaradó 80 százalékra.
Washington vétójogot kap az igazgatótanácsi kinevezések felett, az igazgatók többségének amerikai állampolgárnak kell lennie, és a megállapodás az Egyesült Államok joghatósága és bíróságai alá tartozik.
A NABEP vállalta, hogy legfeljebb 100 milliárd dollárt (86 milliárd eurót) fektet be a venezuelai olajinfrastruktúrába, és várhatóan mintegy 200 milliárd dollárt (172 milliárd eurót) fizet jogdíjak és adók formájában 25 év alatt.
A mezők többségét korábban orosz vagy kínai vállalatok működtették; a Fehér Ház ezt a Monroe-elv újbóli érvényesítésének tekinti.
Várható aláírások, nyitott kérdések
További energiamegállapodásokat is a héten írnak alá, ám beszámolók szerint maga az ügylet éppen azoknál az óriáscégeknél kelt nyugtalanságot, amelyekről Trump azt állítja, hogy sorban állnak.
A NABEP-et a venezuelai üzletember, Alejandro Betancourt irányítja, akit az Egyesült Államokban és Európában is vizsgáltak a venezuelai kormánnyal folytatott korábbi ügyletei miatt, vádat azonban soha nem emeltek ellene, ő pedig tagadja a jogsértést.
A hírek szerint az önálló szerződésekről tárgyaló olajipari óriások garanciákat kérnek arra, hogy nem kerülnek vele közvetlen üzlettársi viszonyba.
Az Exxon és a ConocoPhillips 2007-ben vonult ki Venezuelából, miután államosították eszközeiket, és mindkét cég azt állítja, hogy jogbiztonságra és a szerződések sérthetetlenségére vonatkozó követelményeik továbbra sem teljesülnek.
Volt amerikai energetikai tanácsadók politikai kockázatra figyelmeztettek, mivel egy jövőbeli caracasi vagy washingtoni kormány a feltételeket is megkérdőjelezheti. A beszámolók szerint a NABEP naponta 170–200 ezer hordó olajat termel, ezzel a Chevron mögött a második legnagyobb magánüzemeltető.
Betancourt úgy nyilatkozott, hogy Venezuela „bőséges természeti erőforrásokkal, szorgalmas emberekkel és kiaknázatlan potenciállal megáldott ország”, és hogy az üzlet „felszabadítja ezt a potenciált, nagy hasznot hozva mind a venezuelaiaknak, mind az amerikaiaknak”.
Venezuela ügyvezető elnöke, Delcy Rodríguez szintén támogatja a megállapodást, és az iparág modernizálásának esélyeként tekint rá; a bírálatokra reagálva hangsúlyozza, hogy az ország semmit nem ad fel szuverenitásából.
A washingtoni törvényhozók hétfőn közölték, hogy további információkat kérnek az egyezményről, amelyet a Kongresszus bevonása nélkül tárgyaltak le.
Hogy az olajipari óriások osztják-e a Trump-kormányzat bizalmát, néhány napon belül derülhet ki, amikor esedékes a szerződések aláírása.