Hogyan növelhetik a szociális jogok az EU polgárainak jólétét a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kihívások mellett? A Real Economy legújabb epizódjában Romániába és Franciaországba utazunk, és olyanokkal találkoztunk, akiknek az élete új fordulatot vett a szolidaritási projekteknek köszönhetően.
Tíz európaiból kilenc azt mondja, hogy erős szociális Európát szeretne, tisztességes munkafeltételekkel, befogadással és esélyegyenlőséggel.
A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve iránytűként szolgál ennek eléréséhez. Ennek érdekében az Európai Unió cselekvési tervet határozott meg. A 2030-ra vonatkozó legfontosabb célok a következők:
- A 20 és 64 év közöttieknek legalább a 78%-a dolgozzon.
- A felnőtteknek legalább a 60%-a évente vegyen részt képzésben.
- A szegénység csökkentése legalább 15 millió emberrel, köztük legalább 5 millió gyermekkel.
A konkrét intézkedések példája a platformokon dolgozók védelmét és a megfelelő minimálbér biztosítását célzó új uniós jogszabályok.
Ahogy a mesterséges intelligencia, a zöld és a digitális átállás, valamint a demográfiai változások újradefiniálják a munka világát, a szakképzettség fejlesztésére és a társadalmi kohézió javítására irányuló politikák valószínűleg egyre fontosabb szerepet fognak játszani.
A lakhatás segítése Romániában
A Bukaresttől néhány kilométerre északra fekvő Berceniben Valentin és Gabriela Alexe és két lányuk egy éve élnek nyugodt életet otthonukban. Valentin alacsony keresete miatt korábban a szüleiknél laktak, de nehezen ment az együttélés.
"Amikor kiraktak minket, és nem találtunk még lakást, amit béreljünk, három napig az autóban aludtunk a feleségemmel és a lányaimmal. Amikor sikerült bérelni, akkor meg nem maradt pénzem, mert nagyon sok volt a bérleti díj, és mondjuk ételt még tudtunk venni, de mást, például ruhákat nem," mesélte Valentin.
"A helyzet egyre rosszabb lett, elkezdett penészedni a fal, a gyerekeim kórházba kerültek, és én is velük maradtam a kórházban, mert a ház túl mocskos volt," tette hozzá Gabriela.
A Habitat for Humanity nevű civil szervezetnek köszönhetően, amely önkéntesek munkájával közös házak építésével segíti az alacsony jövedelmű családokat, Gabriela és Valentin az önkéntes munkáért és a 20 évig tartó megfizethető bérleti díjért cserébe lakástulajdonosokká válhatnak. Egy álom, amely eddig elérhetetlennek tűnt.
"Szeretném segíteni és érzelmileg is támogatni a többieket, akik ide költöznek, és még akkor is, amikor már teljesítettem az önkéntes óraszámot a Habitatnál, akkor is azt fogom mondani, segítek, csináljuk," mondta Valentin.
Gabriela hozzátette: "Mi csak egészségesek akarunk lenni. Nyugodtan felnevelni a gyerekeinket a házunkban, ennyi."
Az itteni projektet Berceni városa támogatja, amely magán- és európai forrásoknak köszönhetően biztosította a telket és a közművek bekötését. Mára három épületet építettek, amelyekben tizenkét család lakik.
"Ez az esély nemcsak azoké, akik most ezekben a lakásokban élnek, hanem mindazoké, akik majd beleszületnek ezekbe a családokba. Mi megpróbálunk ezeknek az embereknek hozzáférést biztosítani egy olyan élethez, amely lehetővé teszi, hogy felnőjenek, fejlődjenek és olyan felnőttekké váljanak, akikre támaszkodhatunk," mondta a település polgármestere, Cosmina Pandele.
Az Európai Unióban húszmillió gyermeket fenyeget a szegénység; a cél, hogy ez a szám 2030-ig a negyedére csökkenjen. Ennek egyik eszköze az úgynevezett európai gyermekgarancia, amelynek célja, hogy minden gyermek számára biztosítsa az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférést.
A készségek fejlesztése és a felnőttoktatás
A készségek az Európai Unió prioritásainak középpontjában állnak, ezért is ösztönzik a felnőttoktatást elősegítő beruházásokat. Rodica Ionaș, egy bukaresti iskola 49 éves angoltanára valami egészen újat akart tanulni: számítástechnikát.
Rodica egy kétéves képzési programban vesz részt a Bukaresti Politechnikai Egyetemen, a Világbankkal partnerségben. A cél az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem és a tanárok képzettségének javítása.
"Sokat tanultunk a számítástechnika oktatásának módszertani megközelítéséről. Készítettünk egy játékot a diákjainknak, amit ők nagyon élveztek," mesélte Radica.
Számára a tanítási módszerek fejlesztése a legnagyobb haszon: "Általánosságban jobban tanítok. A diákjaim jobban fogják szeretni az órákat, mert megtanultunk néhány módszert arra, hogyan lehet azokat vonzóbbá tenni. Jó lenne, ha motiváltan jönnének az iskolába."
Az ilyen típusú partnerségeket az EU olyan kezdeményezésekkel ösztönzi, mint a készségek európai éve, amely 2023-ban közel 200 programot támogatott.
Munkahelyteremtési modell Franciaországban
Európa másik felén, Franciaország egy másik fontos kérdéssel is foglalkozott. A 2016-ban indított kísérlet célja, hogy munkahelyeket teremtsen a vidéki területeken, például Pipriacban, ahol a Tezea vállalat több mint 60 embert foglalkoztat:
Marie-Fabienne Lavoisier 58 éves, és három éve dolgozik a Tezeában. Főleg tárgyakat válogat át, adományokat fogad, vagy a raktárban dolgozik. Ápolónő volt, mielőtt súlyos betegséget diagnosztizáltak nála.
"Nyolc évvel ezelőtt rákos lettem, és három éve a férjemet is rákban vesztettem el. Így 55 évesen már korántsem volt garantált, hogy találok állást, mert ez egy olyan kor, amikor sok cég számára már nem tűnünk hasznosnak," mondta, hozzátéve, hogy a munka segített neki újra talpra állni.
"Ez lehetővé tette számomra, hogy visszanyerjem a társadalmi életemet. Emellett értelmet adott az életemnek és a napi rutinomnak. Vissza kell térnünk a szolidaritáshoz és az emberi értékekhez, mert ez az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy legyőzzük a kihívásokat," fogalmazott.
Ma a Tezea körülbelül harmincféle tevékenységet végez, például újrahasznosítást, élelmiszerboltot és tűzifaaprítást. A nagyjából hatvan területen alkalmazott modell már négy európai országban jelen van.
"Kísérletezni tudtunk a munkanélküliség költségeinek áthárításával. A bérek egy részének finanszírozásával állandó munkahelyeket tudunk teremteni, és ösztönöztük a termelést. A térségben a 13%-os munkanélküliséget 5% alá csökkentettük. Ha a hosszú távú munkanélküliség ellen akarunk küzdeni, ez az egyik olyan modell, amely megvalósítható," mondta a Tezea igazgatója, Serge Marhic.
A „Nulla hosszú távú munkanélküliséggel küzdő területek” nevű projektet az Európai Szociális Alap Plusz támogatja, amely a szociális jogok európai előmozdításának egyik fő finanszírozási forrása, 142,7 milliárd eurós teljes költségvetéssel. Ez az alap lehetővé teszi az egyes tagállamok számára, hogy nemzeti programjuknak megfelelő kezdeményezéseket hajtsanak végre.
A jövőre nézve a szociális Európa felépítéséhez elengedhetetlen lesz az ilyen kezdeményezések finanszírozása és az ilyen célok iránti erős kollektív elkötelezettség.