Rekordmagas az EU támogatottsága az állampolgárok körében

Rekordmagas az EU támogatottsága az állampolgárok körében
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ez derül ki a elgfrisebb eurobarometerből. Meg az is, hogy mindenhol az EU-tagság mellett döntenének egy erről szóló népszavazáson. Még az Egyesült Királyságban is.

HIRDETÉS

Az európai állampolgárok évtizedek óta most érzik a legnagyobb arányban azt, hogy országuk EU-tagsága jó dolog. A Berlini Fal 1989-es lebontása és a Maastrichti Egyezmény 1992-es elfogadása óta nem volt ilyen magas a pozitív válaszok aránya – ez derül ki a legfrissebb Eurobarometerből.

A speciális, jövő tavaszi Európai Parlamenti választásokra készülő Parlemeter 2018 adatai szerint a válaszadók 62 százaléka hiszi azt, hogy az országuk EU-tagsága jó dolog. 68 százalékuk szerint az országuk profitált az EU-tagságból. A sor végén a csehek (39%) állnak, az olaszokkal (42%) és a horvátokkal (44 %). A legpozitívabban az EU-tagságról az írek és a litvánok nyilatkoztak (85%).

A magyarok arányaiban kicsivel az EU-átlag alatt (60%) válaszolták azt, hogy az EU-tagság jó az országnak, szemben 32 százalékkal, akik szerint rossz. 

Az előbbi statisztikával szemben a magyarok az EU-átlaghoz képest nagyobb arányban gondolják úgy, hogy Magyarország profitált az EU-tagságól, 68 százalék az EU-átlag, 79 % a magyar arány. A többé közép- és kelet-európai tagországnál is jellemzően magasabb arányban látják gondolják eként, azzal szemben, hogy mennyien tartják jónak a tagságot. A cseheknél 64 százalék érzi úgy, hogy profitált országa az EU-tagságból, 25 százalékkal többen, mint ahányan jónak tartják az uniót. A horvátoknál 22 százalék a különbség.

A leginkább az írek, a máltaiak és az észtek érzik azt, hogy az országuk profitált az EU-tagságból.

A britek és még az olaszok is maradnának

Arra a kérdésre, hogy egy az EU-ból való kilépésről szóló népszavazáson mit választanának, szinte minden tagállamban a válaszadók több mint fele a maradást választaná, még az Egyesült Királyságban is.

Az EU-s átlag szerint egy, az EU-tagságról szóló népszavazáson a válaszadók 66 százaléka maradna az unióban. A magyar válaszadók kicsit kisebb arányban, 61 százalékban válaszolták ezt. A kilépést az EU-átlaggal megegyezően 17 százalék támogatná (a különbség a bizonytalanok, illetve nem válaszolók miatt van, Magyarországon ebből is az átlagnál több van).

A legnagyobb arányban a litvánok és az írek támogatják országuk EU-tagságát. 85 százalék áll szemben a 7 százalék kilépéspártival, és nyolc százalék nem tudja, vagy nem válaszolt.

A legkevésbé maradáspárti Olaszország, ahol a válaszadók 44 százaléka maradna, szemben 24 százalékkal, aki kilépne. Nagyon magas a nem válaszolók, vagy bizonytalanok aránya: 32 százalék, azaz majdnem a válaszadók harmada. Hasonló jelenség érhető tetten a másik két országon a listának ezen a végén. A csehek 47 százaléka támogatja a maradást, 24 százalékkal szemben, azonban 29 százalék bizonytalan. A horvátoknál is ugyanennyi volt a nem válaszoló, de ott magasabb arányban mondták azt, hogy maradnának: 52 százalék.

A jelenleg a kilépésről tárgyaló Egyesült Királyság válaszadóinak 53 százaléka maradna, szemben a 35 százalék távozni kívánóval. Csak 12 százalék nem fogalmazott meg véleményt a kérdésben.

A válaszadók fele szerint rossz irányba mennek a dolgok

Az EU-átlag szerint a megkérdezettek 50 százaléka látja úgy, hogy rossz irányba mennek az EU-ban. A magyarok pozitívabbak ennél: 42 százalék szerint van ez így. A legelégedetlenebb hármas a görög (69%), a belga (61%) és a francia (59 %). A franciák és a németek körében 13 százalékkal többen nyilatkoztak  így, mint a legutóbbi, áprilisi felmérés óta.

Az írek ebben a tekintetben is a  legpozitívabb hármasban vannak, 22 százalékuk szerint mennek rossz irányba a dolgok, a portugáloknál pedig csak 20 százalék, máltaiak közül pedig 18 százalék gondolja így.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Meredeken csökken az infláció az eurózónában, Belgiumban nulla százalék közelében van az index

Tavaly nyár óta először nem emelt kamatot az Európai Központi Bank

Az eurózóna növekedése idén kisebb lesz az eredetileg vártnál