Mi áll a megdöbbentő kijelentés hátterében? Az indítvány Joe Biden volt elnököt is megcélozza.
Szokatlanul éles kijelentés kavarta fel a nemzetközi közvéleményt, miután az ENSZ egyik vezető emberi jogi és terrorellenes szakértője, Ben Saul arra szólított fel, hogy Donald J. Trump volt amerikai elnököt és Pete Hegseth védelmi (hadügy)minisztert „tömeggyilkosság” miatt tartóztassák le. A hivatkozás alapja a 2025. szeptemberi, vitatott amerikai „csónak-támadás” műveleti sorozat, amiben eddig nyolcvannál több ember halt meg.
Időközben Saul zárolta közösségi médiás fiókjait, de a kijelentés rövid időn belül óriási visszhangot váltott ki az online térben, és újra ráirányította a figyelmet az amerikai célzott likvidálási gyakorlatra.
A történet ugyan csak egy nyilatkozattal indult, de gyorsan politikai vihart kavart, és ez nem először fordul elő. Az ENSZ és különféle NGO-k szakértői és jelentéstevői az elmúlt években többször bizonyították, hogy képesek mozgásba hozni a nemzetközi médiát és befolyásolni a politikai napirendet, különösen akkor, amikor olyan témát érintenek, amely amúgy is feszült, érzékeny vagy nagy érdeklődést vált ki.
Az ilyen megjegyzések nem hivatalos ENSZ-állásfoglalások, mégis katalizátorként működhetnek a geopolitikai konfliktusok felerősítésében.
Egy művelet, amelyből botrány lett
Az ügy középpontjában az a haditengerészeti művelet áll, amelyben amerikai erők egy feltételezett terrorista csoport csónakjait semmisítették meg. A támadás jogi és erkölcsi megítélését egy kiszivárgott parancs bonyolította tovább, amely dokumentum a túlélők „végső megsemmisítésére” utasította a bevetési egységeket.
Több nemzetközi jogász ezt potenciális háborús bűncselekményként értékelte, és megnyitotta az utat a politikai felelősségről szóló viták előtt.
A kérdés azért különösen érzékeny, mert a műveletet még Trump elnöksége alatt dolgozták ki, a végrehajtás logisztikai és katonai jóváhagyása pedig Pete Hegseth, az Egyesült Államok jelenlegi védelmi miniszterének nevéhez köthető.
A kiszivárgott részletek után az ügy villámgyorsan az amerikai belpolitika egyik legsúlyosabb vitatémájává vált.
Ki Ben Saul, és milyen súlya van a szavainak?
Ben Saul 2023 óta tölti be az ENSZ Special Rapporteur on Human Rights and Counter-Terrorism tisztségét. A különleges megbízottak az ENSZ rendszerének sajátos figurái: függetlenek, nem képviselik hivatalosan a szervezet álláspontját, ennek ellenére rendkívül nagy hatással lehetnek a médiadiskurzusra és időnként a politikára is.
Az emberjogi szakértői jelentések és nyilatkozatok gyakran „lökést” adnak olyan témáknak, amelyek a nemzetközi közvéleményt amúgy is foglalkoztatják. Elég egy erősen megfogalmazott kritika, hogy a média felkapja, majd a politikai szereplők is reagálásra kényszerüljenek. A reputációjukra, presztízsükre és láthatóságukra építve sokszor nagyobb zajt képesek csapni, mint maguk a hivatalos ENSZ-nyilatkozatok, amelyek általában visszafogottabbak.
Saul különösen ismert arról, hogy élesen bírálja a célzott likvidálások gyakorlatát. 2022-ben a Biden-adminisztrációt is azzal vádolta, hogy az al-Kaida vezetőjének, a-Zavahirinek likvidálása „megtorlásos jellegű”, így szerinte sérti a nemzetközi humanitárius jogot.
A mostani ügyben Saul azt állítja, hogy Trumpot és Hegsethet „le kellene tartóztatni és vádat kellene emelni” legalább 80 ember halálát okozó akcióért.
Nincs hivatalos ENSZ-eljárás – de a politikai következmények valósak
Az eddig ismert tények alapján nincs jel arra, hogy Saul bármilyen hivatalos ENSZ-csatornán keresztül kezdeményezte volna Trump vagy Hegseth felelősségre vonását. Egyelőre nem látni nyomát annak sem, hogy az ügy bármely nemzetközi bíróság, például az ICC elé került volna. Mindezek ellenére a megjegyzés önmagában is politikai detonátorként működött. Ez jól mutatja, hogy a független ENSZ-szakértők informális befolyása sokszor nagyobb, mint amennyit a formális mandátum alapján feltételeznénk.
Az Amerikai Egyesült Államok évtizedek óta vitatott jogi alapokra helyezi a „megelőző jogos védelem” fogalmát, és ennek nyomán kiterjedt drón- és különleges műveleti csapásokat hajt végre. Ezek legitimitása a nemzetközi jog szempontjából régóta vitatott.
Jogilag mi következhet?
Egyelőre semmilyen formális eljárás nem várható. Az USA nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és hosszú múltra tekint vissza az amerikai katonák és tisztviselők elleni nemzetközi vizsgálatok akadályozásában. Sem Trump, sem Hegseth letartóztatásának nincs érdemi esélye.
A felvetett kérdés ezért nem jogi, hanem politikai természetű. A kijelentés része lett annak a szélesebb vitának, amely a civil áldozatokkal járó antiterrorista műveletekről, a katonai felelősségről és az amerikai külpolitika határairól szól.
A kérdés most az, hogy a kijelentés megragad-e a médiában és a politikai kampányban, vagy néhány nap után elhal. Egy dolog biztos: az amerikai célzott likvidálások jogi megítélése újra reflektorfénybe került, és a következő hónapokban a nemzetközi színtér egyik visszatérő vitája lesz.