Az alelnök sokáig istentagadónak vallotta magát. Hat éve tért át a katolicizmusra. Abban bízik, hogy hindu feleségét is megtéríti. Ez felhördülést váltott ki a second lady őseinek hazájában. Nem kizárt: JD Vance a republikánusokat szólította meg, hogy növelje esélyeit a 2028-as elnökválasztáson.
„Hogyan nevelik a gyermekeiket, hogy ne az ön vallása kerüljön előtérbe az anya hitével szemben? Miért tesszük a kereszténységet az egyik legfontosabb közös ponttá ahhoz, hogy önök közé tartozzunk? Miként bizonyítsam, hogy én is ugyanúgy szeretem Amerikát, mint ön?” – szegezte a kérdések sorát egy hallgató az amerikai alelnöknek a Turning Point USA rendezvényén, a Mississippi Egyetemen.
A second lady, Usha Chilukuri Vance a kaliforniai San Diegóban nőtt fel indiai bevándorlók gyermekeként, akik hindu hitben nevelték. JD Vance viszont egy munkásosztálybeli fehér családban cseperedett fel, amelynek zűrzavaros szerkezetét a Vidéki ballada az Amerikai Álomról című sikerkönyvében dokumentálta.
A harmincas éveinek végéig istentagadónak, ateistának vallotta magát, és csak akkor tért át a katolicizmusra 2019-ben, amikor a teológiáról és a filozófiáról kezdett olvasni.
Öt évvel korábban, 2014-ben vette feleségül Ushát. Három gyermekük született: a nyolcéves Ewan, az ötéves Vivek és a hároméves Mirabel.
Egyikünk sem volt „különösen vallásos”, amikor először találkoztunk Ushával – vallotta be a diák kérdésére az alelnök, aki feleségét istent elismerő, de nem hívő agnosztikusként jellemezte.
Az elsőáldozó
Mindenkinek egyedül kell megtalálnia a saját megoldását – véli JD Vance, aki a feleségét egyben legmeghittebb barátjának tartja, és minden lényeges dolgot megbeszélhet vele. „Együttesen döntöttünk úgy, hogy keresztényként neveljük a gyermekeinket” – mondta.
„Usha a legtöbb vasárnap eljön velem a templomba” – folytatta Vance, aki reméli, hogy feleségét is „valamilyen formában ugyanaz a keresztény evangélium fogja megérinteni”, mint őt.
„Ha mégsem, akkor Isteni üzeni, hogy mindenkinek szabad az akarata, és ez nem okoz gondot nekem” – jelentette ki az alelnök a stadionban több ezer vendég előtt.
Ezzel a kijelentésével óhatatlanul is beavatkozott az Indiában és a szórványban élő indiaiak között a vallásszabadságról folytatott vitába, egyesekben pedig felidézte az ország szövevényes és keserves múltját a keresztény hittérítés idején.
Sok más, vallási vegyes házasságban élő emberhez hasonlóan „remélem, hogy egy napon majd a feleségem is ugyanolyannak látja a dolgokat, mint én” – válaszolt Vance egy azóta törölt posztra az X-en.
Hatalmas tapsot kapott a Turning Point találkozóján a diákoktól amikor bejelentette, hogy gyermekeiket keresztényként nevelik, fiuk, Vivek pedig tavaly volt elsőáldozó.
„Nem vagyok katolikus, és nem áll szándékomban áttérni” – erősítette meg Usha Vance egy júniusi interjúban, amelyben arra is kitért, hogy bár a gyermekeik katolikus iskolába járnak, „maguk választhatják meg, katolikusként akarnak-e megkeresztelkedni”. Ugyanakkor az anya családjának közvetítésével a hindu hittel is találkoznak – mondta. Felidézte, hogy nagymamája különösen ájtatos: minden nap fohászkodik és rendszeresen jár a szentélybe, a hindu púdzsa szertartásra. Azt mondta, hogy nem ünneplik meg otthon az összes hindu ünnepet, de őrzik a hagyományokat.
A katolikus tanítás
Jóllehet az alelnök a vallásgyakorlásban a szabad akaratra hivatkozott, a megjegyzései mégis nagy visszhangra találtak. Egyesek egyenesen úgy gondolják, hogy becsmérelte a hindukat, tágabb értelemben a dél-ázsiaiakat egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államokban fokozódik az ellenszenv a bevándorlókkal szemben.
„Ez nevetséges és teljesen helytelen” – fakadt ki Kush Mehta, miután Vance abban reménykedik, hogy felesége áttér a katolikus hitre. „Én annak vagyok a híve, hogy mindenki őrizze meg identitását, értékeit és saját spirituális útját. Senki sem kényszeríthető semmilyen vallásra, és senkire sem szabad nyomást gyakorolni” – kardoskodik a 25 éves mumbai fiatalember.
„Egy olyan politikai légkörben, amely elrettenti az indiai bevándorlókat, ez nem csupán személyes kérdés, hanem politikai indíttatású. Egy elnöki felszólítás a megtérésre” – jegyezte meg a CNN-News18 szerkesztője egy véleményrovatban. Mi történne, ha egy indiai vezető vetne fel egy ilyen kérdést? – évődött Shubhangi Sharma.
„Amikor egy megválasztott vezető a hitét, a feleségét is beleértve mindenki számára végső ideálként kezeli, az üzenete megszűnik személyes lenni” – írta a Hindu újságírója. „A közpolitikáról és az eszményi államról alkotott nézeteim meglehetős összhangban állnak a katolikus tanítással” – emlékeztett Areena Arora JD Vance szavaira, aki hat éve, megkeresztelkedése alkalmából nyilatkozott az American Conservative portálnak.
Az „idegen hit”
„A meggyőződés, hogy a keresztény vallásnak kell alakítania a közrendet, összhangban áll a civilizációs igazolással, amely Európa globális hódításait is táplálta” – reagált az alelnök szavaira Arora. JD Vance megállapításai India fájdalmas múltját idézték fel, ahol az európaiak érkezése a 15. század végén előítéletekkel és időnként erőszakos hittérítéssel járt – még a brit gyarmati uralom alatt is.
„A hinduk és a keresztények vallásról alkotott felfogása közötti különbségek, továbbá a keresztény evangelizáció gyarmati története miatt sok hindu napjainkban is egyfajta emészthetetlen »idegen hitnek« tekinti a kereszténységet” – hangoztatta Chad Bauman, az indianai Butler Egyetem vallástudományi professzora, aki a hinduk és a keresztények közötti kapcsolatokat és konfliktusokat kutatja.
A nézet különösen jellemző az indiai kormánypárt híveire – magyarázta Bauman.
A Bháratíja Dzsanatá Párt, a BJP, illetve Narendra Modi miniszterelnök 2014-es hatalomra kerülése óta fokozódott az egyébként évtizedek óta megfigyelt erőszak a muszlim és keresztény kisebbségek ellen. India alkotmánya szavatolja ugyan a vallásszabadságot, a kritikusok szerint azonban csorbítja a nem hindu kisebbségek rovására. Több állam például törvénnyel korlátozza a vallásváltást, hovatartozástól függetlenül.
Vance szavai – állítja Bauman professzor – csak megerősítették a hinduk körében azt a gyakori sztereotípiát, miszerint Trump Amerikája nem a tolerancia és a pluralizmus hazája, hanem olyan ország, amely a „kereszténységet minden más vallással szemben előnyben részesíti”.
A „képmutató”
JD Vance egyenesen „hindufóbnak” tűnik, miután abban reménykedik, hogy indiai származású felesége áttér a keresztény hitre – fogalmazott szókimondóan a Times of India. A hírportál szerint az alelnök politikai karrierjének egyik legnagyobb ellentmondásába botlott.
A feleségét agnosztikusnak nevező amerikai alelnök kijelentése hatalmas vihart kavart Indiában, a közösségi médiában. Sokan azt találgatták, hogy vajon házasságuk zátonyra futott, vagy JD Vance-t zavarba hozza felesége indiai és hindu identitása.
„Usha Vance hindu, és nem agnosztikus” – írta egy elemző, aki megosztotta a házaspár védikus szertartáson alapuló esküvői fotóját. JD Vance-t a „legnagyobb képmutatónak” nevezte, és úgy véli: nem indulhat a 2028-as elnökválasztáson.
„Agnosztikusnak nevezi. Fél beismerni hindu származását” – jegyezte meg Kanwal Sibal. A volt indiai diplomata szerint Amerikában megszűnt a vallásszabadság, pedig a jószolgálatnak „otthon kell kezdődnie”.
A vallási vegyes házasságok
A szakértők, akik több száz eltérő vallású párt segítettek tanácsaikkal, azt állítják: a boldogság kulcsa a partner vallási hagyományainak tiszteletben tartása, és őszinte beszélgetések arról, hogyan neveljék gyermekeiket. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a nyomásgyakorlás, vagy akár a remény, hogy a másik megtér, káros lehet a kapcsolatra. Különösen igaz ez a nyilvánosan mutatkozó, közszereplő párra.
A partner és identitásának tisztelete az a fajta őszinteség, amelyre egy párkapcsolatban szükség van – állítja a Két hit elfogadása egy vallási vegyes házasságban című könyv szerzője. A titkos tervek – Susan Katz Miller szerint – „általában nem vezetnek sikerre”.
A 2010 óta házasságot kötött amerikaiak 39 százalékának más felekezethez tartozó házastársa van – ezt állapította meg a Pew Research Center tíz éve készült felmérése, amely szerint az ilyen kapcsolat ma már hétköznapinak számít. Az 1960 előtt házasságokban ez az arány még csak 19 százalékos volt.
Az elmúlt években megnőtt a vallási vegyes kapcsolatban élők száma az Egyesült Államokban – erősítette meg Susan Katz Miller is, akinek az édesanyja keresztény, az apja pedig zsidó volt. Az édesanyja úgy döntött, hogy zsidóként neveli gyermekeit.
A szakértő szerint az ilyen kapcsolatban élők választási lehetőség előtt állnak: dönthetnek egyikük vagy másikuk vallása mellett, újat is választhatnak, a leggyakoribb azonban, hogy teljesen mellőzik a hitet.
A sikeres házasságnak azonban nem jó alapja a „házastársra gyakorolt nyomás a megtérés érdekében, vagy akár csak a remény, hogy megtér” – hangoztatta Miller.
A katolikus egyház megköveteli a vallási vegyes kapcsolatban élő pároktól, hogy katolikus szellemben neveljék gyermekeiket. A kötelezettséget vállalniuk kell ahhoz, hogy egyáltalán engedélyt kapjanak a felekezeten kívüli házasságkötéshez – mondta az Amerikai Katolikus Egyetem teológiaprofesszora. Ugyanakkor a katolikus egyház ragaszkodik ahhoz, hogy a házastársakat ne kényszerítsék rá a hitre. „Ez egy kényes határvonal” – magyarázta John Grabowski.
Az utódlás
A teológus „lenyűgözőnek” tartja JD Vance hozzáállását, mert „általában nem hallunk kiemelkedő politikai személyiséget hangosan gondolkodni arról, hogy katolikusként miként birkózik meg ezekkel a kérdésekkel, miközben megpróbálja tiszteletben tartani a saját hitét és felesége meggyőződését.”
A déli baptista lelkész, J. Dana Trent egy hindu szerzeteshez ment férjhez, és együtt írták meg kapcsolatuk valószínűtlen történetét. Férjét annak ellenére választotta, hogy jól ismeri Pál apostol bibliai idézetét, miszerint: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában.” Egyesek szerint az üzenet keresztény útmutató a vallási vegyes házasságok elkerüléséhez.
Trent szerint az értelmezés napjainkban elavult.
„A vallási vegyes házasság célja nem egymás megtérítése, hanem egymás hitének és hagyományainak támogatása, elmélyítése” – vallja a baptista lelkész.
„Valószínűleg” JD Vance lesz a MAGA, a Make America Great Again, a Tegyük újra naggyá Amerikát mozgalom örököse – ezt jelentette ki Donald Trump augusztusban arra utalva, hogy a 2028-as választásokon akár elnökjelöltként is el tudja képzelni helyettesét.
JD Vance nemrégiben arról beszélt a Fox Newson, hogy az esetleges indulásáról szóló kérdést maga is felveti az elnöknek a jövő novemberben esedékes félidős választások után.
Elemzők szerint elképzelhető: az érzékeny vallási témával azért hozakodott elő, hogy meghódítsa a republikánus szavazótábort.