Az Európai Bizottság jogi megoldást kínál Belgiumnak, hogy eloszlassa a félelmét egy olyan "rémálomszerű forgatókönyvvel" kapcsolatban, amely akkor valósulhat meg, ha a Brüsszelben befagyasztott 140 milliárd euró értékű orosz vagyont hitelként ajánlanák fel Ukrajna számára - írja a Politico.
A Bizottság azt szeretné, ha a 27 EU-tagállam az Európai Tanács e hónapban tartandó ülésén megállapodna abban, hogy kölcsönadja a befagyasztott orosz milliárdokat Kijevnek - írja a brüsszeli lap. Belgium azonban ellenáll, mert attól tart, hogy ő fogja viselni a következményeket, ha a pénzt vissza kell adni Oroszországnak.
Mint arról beszámoltunk, Bart De Wever belga miniszterelnöknek ellenérzései vannak az unió azon javaslatával szemben, hogy a lefoglalt orosz vagyont felhasználva úgynevezett jóvátételi kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának.
Az Euroclear székhelyeként Belgium attól tart, hogy Moszkva jogi megtorlásának első számú célpontja lesz, és nemcsak a teljes kölcsönért, hanem a jogi kihívásokból eredő esetleges károkért is felelősségre vonják.
De Wever szerint az orosz eszközök felhasználása helyett az EU-nak közösen kellene 45 milliárd eurót felvennie a piacokon, hogy fedezze Kijev jövő évi pénzügyi és katonai szükségleteit. A belga kormányfő úgy érvel, hogy az orosz eszközök lefoglalása kockázattal jár, és kisiklatja a Fehér Ház erőfeszítéseit az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás elérésére.
Öt diplomata és EU-tisztviselő szerint ezért jelenleg egy jogi keret kidolgozásán dolgoznak, amely elejét venné a belgák által hangoztatott rizikóknak - értesült a Politico. A kölcsönre vonatkozó teljes javaslatot szerdára várják.
Belgium legnagyobb félelme az, hogy ha a 140 milliárd eurót kölcsönadják Ukrajnának, akkor egyetlen oroszpárti EU-tagállam, például Magyarország vagy Szlovákia, vétót emelhet az EU Moszkva elleni szankcióinak meghosszabbítása ellen. Ez azt jelentené, hogy Belgiumnak azonnal vissza kellene adnia a hiányzó milliárdokat Oroszországnak.
A Bizottság megoldása Belgium megnyugtatására az, hogy megakadályozza az egyes EU-tagállamokat a szankciók megdöntésében. Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenleg jogosult erre, mivel a szankciókhoz egyhangúlag kell dönteni, és azokat hat hónaponként meg kell újítani.
A Bizottság most a Politico szerint talált megoldást erre: az EU-Szerződés 122. cikkében szereplő záradékra hivatkozik, amely lehetővé teszi a kormányok számára, hogy "a tagállamok közötti szolidaritás szellemében döntsenek a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről".
A Bizottság ezt úgy akarja értelmezni, hogy a jelen esetben a hatalmas pénzügyi kockázatokra való tekintettel a szankciók meghosszabbításának jóváhagyásához elegendő a tagállamok minősített többsége, megfosztva ezzel Magyarországot a vétójogától. Az egyik diplomata szerint ez a stratégia "Belgium támogatásának biztosítására" irányul.
Az EU jogászai egyetértenek abban, hogy a 122. cikk rugalmas megfogalmazása indokolja az egyhangúsági követelmények felülvizsgálatát, mivel a szankciók visszavonása súlyos károkat okozna az európai gazdaságban. Ez az értelmezés arra is jó, hogy a szankciók meghosszabbításáról szóló szavazások gyakoriságát félévenkéntiről háromévenkéntire csökkentsék – állították a tárgyalásokról tájékoztatott diplomaták a brüsszeli lapnak.
Most minden perc számít, mert ha nem sikerül megállapodásra jutni, Ukrajna áprilisban, amikor kifogy a pénze, szűkös költségvetéssel kell harcolnia az orosz erők ellen - véli a Politico. Az alternatíva az, hogy az EU adófizetői viselik Ukrajna háborújának költségeit, míg Moszkva szankcionált milliárdjai érintetlenek maradnak.
A kulcskérdés az, hogy a Bizottság legújabb jogi manőverei kielégítik-e Bart De Wever belga miniszterelnököt, és arra ösztönzik-e őt, hogy engedélyezze az orosz pénzeszközök felszabadítását a brüsszeli Euroclear bankból. De Wever irodája egyelőre nem kommentálta a felvetett jogi megoldást.